Szakmai Klub: Káosz | Mephisto

Myka Myllyaho: Káosz – a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház előadása

Klaus Mann: Mephisto – az Újvidéki Színház előadása

Üdének, valamint formailag és tartalmilag is színesnek nevezték a gyergyóiak Káosz című előadását a Szakmai Klub hozzászólói. Urbán Balázs kritikus azt hangsúlyozta, a női perspektívát bemutató darabból készült előadás kimondottan „antidepresszáns” hatású. A produkcióban nagyon szépen bomlik ki a három nő története, mondta a kritikus, jól megkomponált látványvilág kíséretében, amelyben nagyon sok apró finomságot fedezhetett fel a néző. Gyürky Kata kritikus hozzátette, ezt a darabot nagyon könnyen el lehetett volna vinni a bulvár irányába, de szerencsére nem így történt, már-már abszurdba hajló módon jelenítették meg a női sors „sírva nevetős” élethelyzeteit. Krizsik Alfonz színművész szerint nagy erénye volt az előadásnak, hogy nemcsak a nők perspektívájából szemlélt férfiakat parodizálta a játék, hanem önironikus éle is volt. Többen is beszéltek arról, hogy a férfi-nő sztereotípiák hogyan jelentek meg az előadásban. Volt, aki túlságosan klisésnek tartotta a megjelenő figurákat, de volt olyan is, aki szerint éppen ezekkel megy szembe az előadás. Török Viola, rendező, zsűritag szerint nagyon is lényeges, ahogyan komolyan veszik az alkotók azt a világot, ami körülvesz minket a sztereotípiáival, az elvárásaival, és ami a mostani női generációknak nagyon nagy kihívásokat jelent. Napjainkban a nő szerepének újragondolása, az értékek újraértékelése zajlik, és ez senkinek sem könnyű – tette hozzá. Gulyás Gábor esztéta felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes megismerni a kortárs finn szerzőnek női darabja mellett a trilógia többi részét is, az első színmű Pánik címen három harmincas korosztályú férfiról szól, a harmadik darabot pedig Harmónia címen játsszák jelenleg is Finnországban.

Egészen más színezetű volt a fesztiválprogram előző estéjének másik előadása. Klaus Mann regényéből, a Mephistóból az Újvidéki Színház készített színpadi adaptációt, Boris Liješević rendezésében. Gulyás Gábor először Schillert idézte, aki szerint a legfontosabb érték a szabadság. Azt is mondta, hogy bár az ember hajlamos ebből a történetből párhuzamokat vonni a mára, a mai világ egészen másképpen működik. Gyürky Kata kritikus kifogásolta, hogy szerinte nem lehetett együttérezni a főszereplővel, aki fokozatosan sodródik bele abba a helyzetbe, ahogy kiszolgáltatottá válik a hatalomnak. Erre reagálva Lénárd Róbert – aki egyébként az előadásban szereplő dalok szövegeit jegyzi – azt mondta, nem akarták, hogy bármilyen együttérzés, vagy „bevonódás” történjen, a regényhez toldott, kicsit brechti szongok is ezt a célt szolgálták. Venczel Valentin, az Újvidéki Színház igazgatója elmesélte, eredetileg egy berlini vendégrendező állította volna színpadra a művet, ez azonban meghiúsult. Elmondta azt is, a regénynek nevezett pamfletszerű mű valójában a színészről szól, nem többről és nem kevesebbről, a történelmi háttér csak a kontextust adja hozzá.

Lejegyezte: Ungvári Judit