Szakmai Klub: Három nővér | A test történetei – Prostituáltak

 

Csehov: Három nővér - a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának előadása

Visky András: A test történetei – Prostituáltak – a CSAK! - Csengeri Alkotó Központ előadása

Sikeresnek ítélték a fesztivál első estéjét a Szakmai Klub hozzászólói. Elsőként a nyitó előadás, a szabadkaiak Három nővére került terítékre. Gilbert Edit kritikus felidézte, több emlékezetes Három nővér-előadást is láthattak a magyar nézők az elmúlt évtizedekben, ilyen volt Ascher Tamás, Jeles András és Vidnyánszky Attila adaptációja is a Csehov-műből. Kiemelte, hogy ennek a feldolgozásnak is nagyon sok emlékezetes momentuma volt, ezek közé tartozik például, hogy nem a katonák okozzák a bajt, vagy ahogy a szexualitás a szokottnál erősebben jelentkezik az előadásban. Összességében olyan sugallata volt az egésznek, hogy vajon lehet-e még örömöt találni, lehet-e élni ebben a fáradt időben – állapította meg a kritikus. Nagyon erős érzet, hogy az életöröm nem válhat életté az előadásban. Hangsúlyosan jelent meg a produkcióban a zene, és sajátos, lehangoló atmoszférája volt a díszletnek, amely egy lebombázott úri lakhoz volt hasonlatos – foglalta össze Gilbert Edit. A többi hozzászóló is kiemelte az előadás önálló és teljesen egyedi zenei világát (Cári-Baczó Tibor). Kovács Dezső kritikus szerint egyértelműen erős interpretáció született ebből a hatalmas anyagból, nagyon izgalmas részletekkel. A zene mellett a jelmezek színvilágát is dicsérte, amely szerinte minden apró részletében finoman kidolgozott volt, a zöld különböző árnyalataival nagyon izgalmasan vett részt a figurák jellemzésében. A szereplők közül kiemelte Kalmár Zsuzsa Olgájának méltóságát és nemességét, illetve Béres Márta Másájának rendkívül széles érzelmi skáláját. Gulyás Gábor esztéta mindehhez csatlakozva hozzáfűzte, nagyon érdekes volt végigszemlélni, ahogy a karaktereket koncepciózusan kicsit másként értelmezte Sebestyén Aba rendező, amitől az egész előadás mai színezetet kapott. Példának Natasa figuráját hozta, aki sokkal inkább hasonlított egy mai celebre, mint a konvenciózusan „erős nőként” ábrázolt Natasákra. Megemlítette még, hogy érthető módon Kosztolányi fordítását használták a szabadkaiak. A fordítás szintén több hozzászólásban szerepelt, Dömötör Adrienne például arról beszélt, érdekes volt megfigyelni, ahogy az előadás végére egyre inkább a mához közelít a nyelvezet, és fokozatosan kikopik Kosztolányi költőisége az előadásból. A kritikus úgy fogalmazott, az elemeltség, a mikrorealista játék, a humor és a játékosság speciális elegye jött itt létre, és ez adja az értékét ennek a feldolgozásnak. Kozma András dramaturg hangsúlyozta, Csehov darabja a modern ember enciklopédiája, amely mindig új és új megfejtéseket eredményez. Szerinte nagyon különböző szinteken lehet más és más hangsúlyokat adni a Három nővérnek, de benne van egy metafizikai szint is a darabban, amely nem véletlenül kezdődik úgy, hogy „az atya meghalt”. Ez nemcsak konkrétan az apára utal, hanem arra is, hogy az ember egy Isten nélküli világba került, ezt az elhagyatottságot is megidézte a díszlet. Olyan benyomást keltett ez a feldolgozás, mintha nem valóságos szereplők mozognának benne, hanem kicsit álomszerű, meseszerű, szinte szellemfigurák – tette hozzá a dramaturg.

A hallgatói programban szerepelt a CSAK! - Csengeri Alkotó Központ produkciója, amelyről először Eszenyi Enikő, az egyik rendező beszélt a Szakmai Klub második etapjában. Megtudhattuk, hogy pár éve kaptak lehetőséget Csengerben egy fesztivál és workshop megvalósítására, ez az előadás ebből a műhelymunkából született meg, határon inneni és túli színművészhallgatók közreműködésével. Több hozzászóló is megdicsérte a produkciót, mondván, hogy önálló előadásként is megállta a helyét nemcsak a szakmai, hanem a szélesebb közönség előtt is. A Visky András, valamint több Beckett-szöveg felhasználásával megvalósult produktumról Árkosi Árpád rendező azt mondta, kicsit olyan, mint egy „expedíciószínház”, amely az alkotókat izgalmas gondolatok megfogalmazásához vezeti.

Lejegyezte: Ungvári Judit