Ugrás a fő tartalomra

A mese kulcs a gyermeki énhez

Szereti a meséket az Ördögölő Józsiás címszereplője, Papp Attila, mert azt vallja, nem szabad mindig komolyan beszélni a fontos dolgokról. A színész 2012 óta tagja a Soproni Petőfi Színháznak, ahol több zenés szerepben is látható volt az elmúlt években. Tamási Áron darabjában Pataki András rendezésében ezúttal Szarka Gyula dalait énekelte.


Hogyan definiálná az előadás műfaját? Lehet népszínjáték, tündérmese, vagy akár musical is?

A tündérmese áll hozzá a legközelebb, hiszen Tamási Áron világa gyakran idézi a meséket. Ő a diktatúra rendszerén belül alkotott és ez lehetőséget adott az „áthallásos” írásra. Így fiataloknak meseként játszható, közben a felnőtteknek szólóan van egy sokkal árnyaltabb, rejtett értelmezése. Emellett a székely motívumok is erősítik a mesei világot.

Mit gondol a mese jelentőségéről napjainkban?

Minden kultúrának megvan a maga mesevilága és ez nem véletlen. A mese, mint egy parabola, életbölcseleteket tartalmaz. Ezek sokszor közhelynek tűnnek, de azért közhely a közhely, mert igaz és működik. Eltávolodunk térben és időben a valóságtól, és egy azon túli rendszerben tanulunk valamit a világról. Továbbá a mese egy egyre inkább hiányzó rést tölt be az életünkben. Ezek a mesék felszínre hozzák azt a fajta képzelőerőt, vagy gyermeki ént, amit mindenki őriz, csak egyre jobban elnyomjuk magunkban. Azt a felszabadultságot, ahogyan az ember azonosul a mesével, és megfeledkezik önmagáról. Erre mondjuk, hogy előjön belőlünk a gyerek. Azt gondolom, hogy mostanság túlságosan belefeledkezünk a felnőttes dolgokba.

A csapat alapvetően egy prózai társulat és ön is inkább prózai színészként említi magát. Mennyire volt nehéz az énekes és táncos betétekkel dolgozni?

Igen, ez valóba így van, de mint vidéki társulat, sokkal szélesebb spektrumon kell mozognunk a repertoárunkon belül, ezért nem volt szokatlan a kihívás. Emellett az előadás mellett is vannak más zenés, táncos darabjaink, a nagyszínpadon és a kamarateremben egyaránt. A társulatban mindannyian igyekszünk több lábon állni és több irányban is mozogni.

Mit gondol a Tamási Áron-féle szöveg és a Szarka Gyula által megírt dalszövegek kapcsolatáról, összhangjáról?

Picit a rendező nevében kell beszélnem. Ez egy patikamérleg-munka. Van egy klasszikusabb, népies nyelven megírt szövegkorpusz, de ehhez könnyen illeszthetőek különböző stílusú zenék. Szarka Gyula munkásságát én még a Ghymesből ismerem, és ott is azt szerettem, ahogy a folk-kultúra keveredett a világzenei motívumokkal. Szerintem az olyan kikacsintások, mint a reggae, a rap, vagy a rock’n’roll, csak alátámasztják azt, hogy igyekszik a mának szólni az előadás, noha nem szeretne túlságosan mai lenni.

Milyen volt a kőszínházi keretek után, az előadást szabadtéren, fesztiválkörnyezetben játszani?

Szoktunk máskor is utazni az előadásainkkal, ez nem volt újdonság. Én nagyon szeretem a fesztiválokat, van egy különleges atmoszférájuk, miliőjük. Nyilván egy fesztiválon mindig mások a paraméterek. Itt például a nézők nagyon messze ültek a színpadtól, ezért sokkal nagyobb energiával kellett játszani, mint egy meghittebb kamaratérben. Muszáj magas hőfokon dolgozni egy ilyen térben, de ez szerintem építőleg hat az előadás egészére. Mindenkinek van egy emelkedettebb aurája. Persze nagyobb kihívás is az egész, de ha sikerül megugrani, akkor sokkal nagyobb eufóriát is ad, nagyobb sikerélmény.

Varga-Amár Rudolf
Kép: Tugya Vilmos



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...

A 2024-es év díjazottai

2024. június 21. és 29. között megrendezték a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Lilom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A s...