Ugrás a fő tartalomra

A versenyelőadások mellett a szórakoztató- és a gasztroszínház is helyet kap | Villáminterjú Nyakó Bélával, a Kisvárdai Fesztivál igazgatójával



2022. június 24. és július 2. között rendezik meg a Magyar Színházak 34. Kisvárdai Fesztiválját, ahol idén is egy öttagú zsűri értékeli a versenyprogram előadásait. A fesztivál díszvendége a Zentai Magyar Kamaraszínház lesz. Nyakó Bélát, a Kisvárdai Fesztivál igazgatóját kérdeztük a műsorról, amiben a versenyelőadások mellett a szórakoztató- és a gasztroszínház is helyet kap.

Miért a Zentai Magyar Kamaraszínházat választották az idei fesztivál díszvendégének?

Ami áru egy boltban nem kínai, az hamisítvány. Aki a délvidéki színházművészek között nem Zentáról származik, az… hirtelenjében 18 név jut eszünkbe olyan a maiak közül, aki a Tisza jobb partján fekvő, nyolcvan százalékban magyarok lakta városból indult. Színházi szempontból szellemi szülőhely Zenta, választásunkkal erre az érdekességre akarjuk a figyelmet felhívni.

Miket láthatunk tőlük?

Tamási Áron halála 55. évfordulója kapcsán a Soproni Petőfi Színházzal közös előadásukat, az Ördögölő Józsiás című tündérjátékot láthatjuk Szarka Gyula kitűnő zenéjével, Pataki András rendezésében. A produkció a felnőttek, a gyermekek és a szakmai közönség számára is egyaránt figyelemreméltó lesz. A járvány miatt nem érkezett meg tavaly Zentáról, de idén itt lesz A fogadósnő, Mészáros Tibor vígabszurd felhangú Goldoni-rendezése. Alessandro Baricco: Novecento c. darabját is meghívtuk versenyen kívül, Táborosi Margaréta rendezésében.

Hogy állt össze az idei versenyprogram? Az elmúlt pandémiás évek hatottak még az idei műsorra?

A félelem betegség, gyógyszere a játék, a humor, a kikapcsolódás. Eljátszadozni a helyzetekkel, a szavakkal megkönnyebbülést hoz színésznek, nézőnek egyaránt. A versenyprogram válogatása még a bizonytalanságban kezdődött; ahogy megnyílottak a nézőtérajtók, úgy lettek mind „izmosabbak” az előadások. Kikerekedett a műsor.


 Azoknak, akik a könnyedebb műfajt kedvelik, melyik előadásokat ajánlja? Úgy látom, gasztronómiai programok is lesznek.

Tavaly a székelyudvarhelyiek leptek meg minket a kirakatszínházukkal, most Gyergyószentmiklósról érkezik a gasztro-színház: vendéglőben adhatnak találkát egymásnak az étkek és színjáték ínyencei. Ezen kívül a Tószínpadon lesz látható a Tiszta röhej (Orlai Produkció), a Tanulmány a nőkről (A Zenthe Ferenc Színház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciója) vagy a Teljesen idegenek (Játékszín), egyebek közt a környéken jól ismert Ötvös András, Tarpai Viktória, Schlanger András és Nagy Sándor közreműködésével).

Összesen hány helyszínen zajlik a program?

Megszokott helyszín a Művelődési Központ Színházterme és a Zsinagóga. A szabadtéri színpadot a vár közelében állítjuk fel, Tószínpad a neve.

Mivel nyit és mivel zár a fesztivál?

Idén a hivatalos nyitásnál pár nappal korábban kezdünk. Eszenyi Enikő alkalmi társulata a zsinagógában fogja próbálni, és mutatja be Visky Andrástól A test története c. műve egy részletét. A Fesztivált a díjkiosztó ünnepség után a zenés „Egynyári kaland” című produkció zárja a kisvárdai születésű Nagy Sándor, valamint Peller Anna és Vágó Bernadett előadásában.

Tavaly sokan jelen voltak a szakma képviselői közül, ismert rendezőkkel, színészekkel találkoztunk Kisvárda utcáin, a kollégák megnézték egymás játékát, részt vettek az előadást követő napon a beszélgetésekben. Idén is az eddig megszokott szakmai programok lesznek, vagy a háború beleszólt a szervezési munkába?

Idén is a megszokott programok lesznek, minden nap beszélgetünk az előző napi versenyelőadásokról, ahova nem csak a szakma képviselőit látjuk nagy szeretettel, hanem mindenkit, akit behatóbban érdekel a színház. Tartalmas, inspiráló párbeszéd szokott itt kialakulni. Most is lesz középiskolásoknak workshop, ezúttal Balázs Zoltán színész-rendező vezetésével, és ismét készülnek előadásokkal a határon túli színészhallgatók. Várunk mindenkit, s reménykedünk, hogy a Vereckei-hágó felől nem zúdul ránk a borzalom.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Sopro nyerte a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiváljának fődíját

Kilenc napon át ismét Kisvárda lett a Kárpát-medence magyar színházi életének találkozóhelye. Június 26. és július 4. között rendezték meg a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválját, amely idén is a határon túli és az anyaországi magyar színházak legizgalmasabb előadásait, alkotóit és közönségét gyűjtötte egybe. A több évig tartó felújítás után idén ismét a Várszínpad is a fesztivál helyszínei közé tartozott. A három játszóhelyen – a Várszínpadon, a Zsinagógában és a Művelődési Központban – összesen 23 versenyelőadást láthatott a közönség. A fesztiválra 17 városból érkeztek társulatok: Aradról, Beregszászról, Budapestről, Debrecenből, Dunaújvárosból, Kézdivásárhelyről, Kolozsvárról, Komáromból, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről, Szabadkáról, Szatmárnémetiből, Szegedről, Székelyudvarhelyről, Temesvárról és Újvidékről. A versenyprogram átfogó képet adott a magyar nyelvű színház sokszínűségéről. Az idei versenyprogramban két színművészeti egyetem hallgatói is bem...

Ember az ember ellen

A kisvárdai fesztivál záróelőadásaként a Mohácsi János rendezésében készült Egy piaci nap című produkciót láthatta a közönség a Komáromi Jókai Színház előadásában. A történelmi eseményeket feldolgozó előadás nemcsak egy megrázó történetet állít színpadra, hanem húsbavágó őszinteségével a közösségi felelősség és az emlékezet kérdéseit is a néző elé tárja. A díszlet és a jelmezvilág hitelesen idézte meg a világháború utáni hangulatot. A zsákanyagból készült jelmezek érzékletesen jelenítették meg a korszak kényszerű újrahasznosítását és a hiánycikkek mindennapi tapasztalatát. A báljelenetben mindez tovább erősödik: a használati tárgyak jelmezzé válnak, úgy, mint a seprű vagy a lábasok. A díszlet egyszerű, mégis kifejező: a fából és vasból konstruált háttér jól érzékelteti a háborús állapotok nyers világát, miközben a tér szinte bezártságérzetet kelt a nézőben. Ez a szűk, lehatárolt színpadi világ azt is hangsúlyozza, hogy a történet egy zárt közösségen belül, annak belső feszültségei közö...

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...