Ugrás a fő tartalomra

X…Y…Z…


Az Y-generáció hivatalosan az 1984-1994 között született, a technológia fejlődésével, a fogyasztói társadalom tombolásában nevelkedett generáció. X-szüleik nagy küzdelmek árán teremtik meg számukra a jobb világot, ők mégsem találják helyüket benne. Céltalanok az életben, a munkában, kapcsolataikban. Diplomát diplomára halmozva kerülik a munkapiacot, a harmincas éveikben is a szüleikkel laknak, mindent és mindenkit akarnak, csak felelősséget nem: követelőző, örök gyermekek. Könnyű prédái a gonosz világnak.

A szerző Lénárd Róbert olyan témát választott, amit mindenképp érdemes ekhós szekérrel küldetésszerűen utaztatni – ezt teszi a Vajdasági Tanyaszínház. A valóságshow-őrület jól mutatja, hogy szédíti meg az Y-generációt a „könnyű siker, könnyű pénz és hírnév” Paradicsoma: az ígéret legfőbb forrása a mindenható Média. Mindezt jó érzékkel egy, a célközönségét megszólító konzumműfajra tűzi. Szerencsére a libretto (Lénárd Róbert) és a zene (Klemm Dávid, Erős Ervin) – bár megtartja a stílus kötelező sztereotípiáit – mentes azoktól a közhelyektől és giccsektől, amelyek jegyében manapság sorra születnek az öncélú mjúzikelecskék. A szöveg eredeti, humoros, jó prozódiával ül a zenén, mely ügyesen keveri a musicalt a generációt meghatározó pop irányzatokkal. Az alapanyag tehát erős, rengeteg a játék, a humor, a direkt és bujtatott utalás, és mindemellett tagadhatatlanul vajdasági is. Sok lehetőség van tehát benne, más körülmények között több is, mint amivel a rendezés (Puskás Zoltán) élhetett. Tulajdonképpen a darab funkcionális megfeleltetésén volt a hangsúly, fiataloknak szóló fiatalos előadást csinálni fiatalokkal, és valóban ellátja feladatát: elképzelhetően sikerrel szólítja meg azt a generációt, akinek és akiről ez elsősorban szól. A díszlet három síkja egyszerű, szintén inkább a funkcionalitásra törekszik, ugyanakkor minden illúziónk megél rajta. A koreográfia (Gyenes Ildikó) a zenéhez illeszkedik, a 90-es, 2000-es évek klipmontázsai tűnnek elő. A hangarányok jók, a felénekelt kórust ügyesen keveri el a technikus a valódi énekhanggal.

A nyitány alatt a színpadi sötétségből kék fény nyomasztja ránk a tv-mágiát. Pokolbéli android-kísérői mellett színre lép a showman, Báró Bendegúz (Gombos Dániel), aki örök luciferi szerepét ellátva itt is arra rendeltetett, hogy konfliktust generálva tükröt tartson az aktuális társadalmi torzulásnak. A hétköznapi kisemberekből alkalmi sztárokká avanzsáló „lakók” a vajdasági színházi világ legifjabb tehetségei. Koncentráltan, precízen és nagy lelkesedéssel végzik a rájuk szabott feladatot, tőlük telhetően elkülönítve a típuskaraktereket. Jó, és kell is ez a fiatalság, ez a lendület és lelkesülés. Hiszen a játék hosszú, a próbatétel kegyetlen: megoldani a lakhatást, önellátónak lenni, végre saját kútfőből gondolkodni, kütyük nélkül, felnőni az előző generációkhoz. És ha a társadalmi előmenetel azt kívánja: eltiporni a másikat.

Frappáns, humoros diákelőadást látunk, szórakozunk, de közben megértően szánjuk is kicsit ezt a generációt hibáiért! Na de, majd kinövik… Mert már itt toporog előttünk lázadó türelmetlenséggel a követkeZő!

Nagy Szilvia
Kisvárdai Lapok, 2021. 06. 24.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Švejk, humor, háború

Jól ismert történet, új köntösben Elég csak kimondani vagy leírni – mindenféle magyarázat nélkül –, hogy Švejk, ami bizonyosan többünk számára ismerősen cseng. Ebben közrejáthatott az is, hogy Jaroslav Hasek cseh humorista és író Švejk, a derék katona című alkotását csaknem hatvan nyelvre fordították le, köztük magyarra. A mű alapján ezúttal Kaj Ádám rendezésében készült el a Švejk az óbudai Térszínházban dark operett, avagy zenés monarchiasirató műfaji megjelöléssel. A Kehely kocsmától a frontig egy egészen sajátos atmoszférát teremtő dalok kíséretében jutunk el, amelyek szövegét Vörös István, zenéjét pedig Bucz Magor jegyzi. A zene szerves része az előadásnak Az előadás a Déryné Program Barangoló alprogram részeként készült el, így díszlet kidolgozásánál fontos szempont lehetett, hogy könnyen utaztatható legyen. Orth M. Dániel, aki a látványért felelt, a Kehely kocsma terében megtalálható díszletek áthelyezésével – és funkciók átruházásával – oldotta meg a különböző helyszínek látván...

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

A 2024-es év díjazottai

2024. június 21. és 29. között megrendezték a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Lilom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A s...