Ugrás a fő tartalomra

Vidám Hamlet kalandjai



Élménybeszámoló a komáromi Jókai Színház, a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Főiskola és a Symbol Polgári Társulás közös produkciójáról

William Shakespeare Hamlet című drámáját talán csak az nem ismeri, aki az életét egy kő alatt vakációzva töltötte. Az irodalmi beágyazódása, a lépten nyomon bemutatásra kerülő előadások száma, a popkulturális utalások tömkelege biztosítja, hogy minden befogadó más és más mértékben, de tisztában legyen a dán királyfi és családjának történetével. Ezért is bánhat ennyire a szabadon a komáromi Jókai Színház, a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Főiskola és a Symbol Polgári Társulás közös produkciója a tragédia szövegével. Hiszen épp annyit tart meg belőle, amennyire feltétlenül szüksége van, minden mást ügyesen átcsoportosít, kiforgat, idézőjelbe tesz vagy elfelejt.

A radikális dramaturgiai beavatkozás ledobja magáról a tragédia több frontvonalról támadó történetszálait, hogy csak arra fókuszáljon, ami őt érdekli. Ezért is maradhat ki az ifjabb Fortinbras jelentette külső fenyegetés, Hamlet egzisztenciális problémái, világmegváltó hajlama vagy éppen kimagasló nőgyűlölete, illetve anyakomplexusa. De a felsorolást még folytathatnám, hiszen ez a darab az egyik legkielemzettebb és leginkább réteggazdag dráma a világirodalomban. Szerencsénkre Shakespeare örök tragédiája még így is rejt magában egy bő kétórás előadásra elegendő problémacsomagot.

 

A komáromi Hamlet-változat úgy aktualizál, hogy nem markol nagyot és épp annyival dolgozik, amit megbír. Ügyesen felismeri, hogy az eredeti drámában ott rejtőzködik a családi intézmény diszfunkcionalitása és az abból fakadó mindenki számára ismerős konfliktusok hada. Már elsőre két megszokottól eltérő családdal találkozhatunk. Mindkettőben más-más módon, de megjelenik egy halott szülő, akiknek gyermekei küzdenek az életben maradásért.

Az aktualizálásnak előnye és hátránya az egyszerűsége és eszessége. Sajnos az előadás előrehaladtával egyre súlytalanabbá válik a tragédia-vonal, és a figyelem inkább az újabb bravúros átértelmezésekre irányul. Ilyenből pedig akad bőven: Rosencrantz és Guildenstern női változatai, Hamlet nagymonológjainak ízekre szedése és azok humorának felcsillantása, vagy akár Yorick koponyájának újragondolása. Éppen ezért okozott csalódást a legvégső párbaj jelenet, mely nem rugaszkodik el annyira az eredeti változattól és nem mutatja fel az addigi magával ragadó ötletességet Matusek Attila rendezésében.

Összegezve a produkció bár nem tökéletes, mégis találékonysága kárpótol mindenért. Egy színes folt a Hamlet recenziótörténetben és egy hatásos kostoló olyan fiatal nézőknek, akik nem találnak kapcsolatot maguk és az ötszázéves jambikus szöveg között.

Sorbán Csenge
Kisvárdai Lapok, 2021. 06. 25.




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Átadták a Magyar Színházak 35. Kisvárdai Fesztiváljának díjait!

A Kulturális és Innovációs Minisztérium Életmű-díját a felkért, háromtagú Szakmai Bizottság (Nyakó Béla, a Kisvárdai Várszínház és a Magyar Színházak 35. Kisvárdai Fesztiváljának igazgatója; Balogh Tibor, valamint Pataki András) döntése szerint Wischer Johann vajdasági színművész, rendező, valamint Biluska Annamária színésznő, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat Örökös Tagja kapta. Biluska Annamária és Wischer Johann A Kulturális és Innovációs Minisztérium Fődíját az Újvidéki Színház kapta III. Richárd című előadásáért, Dejan Projkovszki rendezésében. A társulat egységes stílusban és csapatmunkával szolgálja a címszereplő játékát. A képi világ és a zene egy olyan kor lenyomatát teremti meg, amely szabadjára engedi az emberi gátlástalanságot. Újvidéki Színház | III. Richárd A Kulturális és Innovációs Minisztérium II. helyezését megosztva kapta a Kassai Thália Színház Szentivánéji álom című előadása a shakespeare-i színházi nyelvezet megújításáért és a formabontó lát

Létezésünk disztópiái

Alapvető erkölcsi-etikai dilemmákra világít rá Ivan Viripajev darabjának, a Részegek nek az előadása, amelyet a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház mutatott be a Magyar Színházak 35. Kisvárdai Fesztiválján. Radu Afrim már nem először dolgozott a marosvásárhelyi társulattal. A román rendezőről és a produkció megszületéséről lapunknak Szabó Réka beszélt, aki rendezőasszisztensként és dramaturgként vett részt ezekben a munkafolyamatokban. Az akkor társulatvezető Keresztes Attila meghívására rendezte Az ördög próbáját 2014 tavaszán, ez volt Radu első munkája Marosvásárhelyen. Ennek a gyümölcsöző munkának a folytatása volt A nyugalom 2015-ben, a Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan 2016-ban, majd a Részegek 2018-ban. A Retromadár… folytatásaként a pandémia alatt Radu megírta és megrendezte a Grand Hotel Retromadár előadást. Mint ahogy a számos szakmai elismerés is jelzi, ezekben az években egy erős, szakmailag átgondolt, tudatos művészi munka zajlott a társulatnál, olyan rendez

Íme a 2023-as zsűri!

A Magyar Színházak 35. Kisvárdai Fesztiválján a versenyprogram előadásait idén is egy öttagú zsűri értékeli. A zsűritagok részt vesznek az előadások másnapján a Szakmai Klub beszélgetésén, akár hozzászólóként is. A versenyprogramok végeztével ők ítélik oda a fesztiváldíjakat. A díjosztó grémium összetételére a fesztivál művészeti tanácsadója, Balogh Tibor tett javaslatot.   A 2023-as év zsűritagjai Dienes Blanka színésznő, Kiss József Jászai Mari-díjas, drámaíró, rendező, a Soproni Petőfi Színház igazgatója, Németh Ákos József Attila-díjas drámaíró, műfordító, rendező, Szekeres Szabolcs színikritikus, és Szigeti Réka dramaturg. Dienes Blanka:  „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a zsűri egyik tagjaként vehetek részt idén a kisvárdai színházi találkozón. Több alkalommal volt lehetőségem szerepelni a Fesztivál színpadán az Újvidéki Művészeti Akadémia által, a Tanyaszínházzal és Újvidéki Színházzal. Sok tapasztalattal, élménnyel gazdagodtam. Mindig felvillanyoz, amikor sokféle szí