Ugrás a fő tartalomra

Szeretem a romániai multikulturalitást


Trabalka Cecília nem először érkezik Kisvárdára a Szigligeti Színház Nagyvárad társulatával. Életpályájának egyik érdekessége, hogy abban a korszakban érkezett Szegedről Marosvásárhelyre, amikor az anyaországiak közül még kevesen vették a bátorságot az erdélyi egyetemeken végzettséget szerezni. Ami a nagyváradi színházhoz fűződő tagságát illeti, úgy tűnik, hogy megtalálta a helyét, negyedik évadát tölti a társulatban. Kísérletező habitusú, fölfedező kedvű játékos, aki nem fél kipróbálni erejét a számára ismeretlen területeken sem. Idén A tigris című mockumentaryban láthatta a fesztivál közönsége. Az előadás előtt beszélgettünk.

Harmadik alkalommal jársz Kisvárdán. Milyen darabokban léptél színpadra korábban a fesztiválon?

Két évvel ezelőtt Csehov Platovonovját, pontosabban Apátlanul című előadását játszottuk, amit Botos Bálint rendezett, előtte pedig talán szintén két évvel a Kapufa és öngól című ifjúsági előadást hoztuk el.

Most Gianina Cărbunariu A tigris című mockumentaryjével érkeztetek, ami egy állatkertből elszökött tigris kapcsán metsző társadalomkritikát fogalmaz meg jelen korunkról. Miben látod ennek a jelentőségét?

A darab megrázóan kommunikál a valósággal. Elsősorban az egyén szabadságkeresését, vágyát és lehetőségét taglalja egy példázaton keresztül, ami megtörtént esemény: évekkel ezelőtt lelőttek egy elszökött tigrist Nagyszebenben. Az állattal nem találkozunk a darabban, viszont rengeteg társadalmi réteget képviselő szereplő megfogalmazza a véleményét az esettel kapcsolatban. Mindez látlelet a társadalmunkról, a szerző élesen beszél arról, hogy mennyire elfuseráltan működik a körülöttünk lévő világ. Eredetileg A szebeni tigris címet viselte a darab, de miután általánosan érvényes jelenségekkel bír, a város végül kikerült belőle.

Miért éppen Erdélyben szerettél volna tanulni?

Azért, mert szeretem a romániai multikulturalitást és hiszek abban, hogy figyelemmel, kíváncsisággal, képesek vagyunk egymás mellett élni különböző világnézetű emberekkel. Ebben idealista vagyok, mert valóban látok rá lehetőséget. Még akkor is, amikor lehet, hogy talán butaságnak tűnik. Az lenne a jó, ha egy közösség javára válna az azt alkotó emberek különbözősége. Ez szerintem az erdélyi magyar színház egyik erénye. A magyar nyelvű színjátszás egy másfajta színházi kultúrával szoros szimbiózisban él, és emiatt több hatás éri és másképpen fogalmaz, mint a magyarországi színházak.

Miben más Kisvárdán játszani A tigrist, mint Nagyváradon?

Örülünk a nagyobb térnek, hiszen mi alapvetően stúdióelőadást készítettünk Nagyváradon egy kisebb játszóhelyen, mint a Művészetek Háza. Jót tesz az előadásnak a kisvárdai, levegősebb színpadméret.

A fesztivál után mi lesz az életedben a következő állomás?

Visszamegyek Nagyváradra, hiszen a pandémia utáni föloldások miatt játsszunk még néhány előadást júliusban, azután pedig pihenek kicsit. Augusztusban már próbálunk a színházban. Készülünk a Csongor és Tünde-bemutatónkra, másik két „tigrises” kollégámmal, én Kurrahként lépek majd színpadra.

Oláh Zsolt
Kisvárdai Lapok 2021. 06. 25.  







Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...

A 2024-es év díjazottai

2024. június 21. és 29. között megrendezték a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Lilom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A s...