Ugrás a fő tartalomra

Imedzsin

Kedélyesen fütyörésző szereplőket láthatunk egy faház körül, könnyed jazz kíséretében csinosítják a kék-piros épületet, ugyanilyen színű uniformizált jelmezük is. A kezdőkép idilljét és nyugalmát hamar megtöri egy halandzsanyelven előadott ének, Merlin megszületik. Ettől a pillanattól kezdve az előadás csupa szín- és stíluskavalkád, soha szűnni nem akaró, szellemes őrület, melyben megfér egymás mellet az Artúr-mondakör, Mark Twain, John Lennon és Yoko Ono is. Balázs Zoltán rendezése követte Tankred Dorst monumentális anyagát, egyben hozzá is ad, ha élhetek a kifejezéssel: „fölülőrültködi”; minden tekintetben eklektikus, egyedi alkotás. A fiatalok számos karaktert jelenítenek meg, a Merlint játszó Bognár Gyöngyvér az egyetlen, aki végig egy szerepben marad; ugyanakkor a színésznő elkülönül az őt körülvevő elemelt játékmódtól (jelmeze is más színű: fekete-sárga), ő az események irányítója, narrátora.

Nehéz az előadás több mint kétórás egészéről átfogó képet adni, a Merlin rendkívül összetett munka, formanyelve sokrétű. A Balázs Zoltán által megálmodott ház központi díszletelem, és eleve többfunkciós: forgatható körbe, állítható fejjel lefelé, fölnyitható, egyszerre jeleníti meg Merlin otthonát, az Excaliburt rejtő sziklát, a kerekasztalt, voltaképp bármit. A díszlet, mondhatni, leképezi a Maladype új előadásának érzetét is: magával ragadó ötletbörze, melyben egyetlen elem sem tölti be kétszer ugyanazt a funkciót, változékony és felemásan extravagáns világ a kesztyűbáboktól kezdve a konzervdobozig. A másik kulcs – mellyel az előadás valamennyire összegezhető – maga Merlin, aki már születése első percétől kezdve tisztában van saját halálának körülményeivel, a múlttal (trójai háború) és a jövővel (szívátültetés); a Merlin történelmi tények mixtúráját is adja. Azonban a rendező az univerzalitást és történelmi panorámát egészen szerény eszközökkel tolmácsolja: ez egy saját valószerűtlenségében is létező világ; az előadás grandiózus ötletességével hódít.


 A társulat csodálatosan játszik, egymásra hangolódva, egyben tartva a megkomponált világot, mindez iszonyatos figyelmet igényel a játszóktól, valódi összmunkát. Az előadásban – mondhatni értelemszerűen – a legendán kívüli, történelmi alakok válnak kiapadhatatlan humorforrássá. A kettéosztott Mark Twain angolból és magyarból gyúrt lengvidzse egy pillanatra sem fárad el, emellett a kerekasztal beszédhibás lovagjai is tündökölnek. Mark Twain egyfajta politikai-kulturális parabolaként kapcsolódik történésekhez, John és Yoko enyelgése pedig érdekes párhuzamot alkot a legenda szerelmeivel.

Az előadás több zenei stílusirányzatot vonultat föl: a már említett jazz mellett pop, kórusmű, rap is megszólal (szinte mindig csak acapella), ám elsősorban Beatles, hangsúlyosan pedig John Lennon dala, az Imagine. Balázs Zoltán rendezése merész munka, melyben a kreativitás, profizmus és a főként a humor izgalmas egységgé lesz, jó volt vele találkozni.

Rosznáky Varga Emma
Kisvárdai Lapok, 2021. 06. 25.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A 2024-es év díjazottai

2024. június 21. és 29. között megrendezték a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Lilom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A s...

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...