Ugrás a fő tartalomra

Humorral oldani a tragédiát, magyar szóval az egynyelvű képzést

Az idei fesztiválprogramban felvidéki hallgatói előadás is szerepelt, ami azért különleges, mert a Pozsonyi Színház- és Filmművészeti Főiskolán nincs magyar nyelvű képzés. Ennek nehézségeiről és a lehetőségekről beszélgettünk Matusek Attilával, a Hamlet rendezőjével.


Hogyan kapcsolódsz a pozsonyi főiskola tevékenységéhez?

Kaposváron végeztem nagyjából négy éve, de én is felvidéki vagyok, így sokakat ismertem azok közül, akiket felvettek Pozsonyba. Régóta szívfájdalom a felvidéki szakmának, hogy az ott végző fiatalok nem igazán tudnak magyarul dolgozni, tanulni. Minden évfolyamban van 1-2 magyar diák, így adott volt a lehetőség, hogy velük külön foglalkozzunk. A ma esti előadásban szereplők például három különböző évfolyam hallgatói. A komáromi Benkő Géza stúdiószínpad (a komáromi színház stúdiótere, a szerk.) vezetőjeként fontos számomra, hogy a fiatalok is helyet kapjanak. A Symbol Polgári Társulás és a komáromi Jókai Színház karolta fel, támogatja azt a műhelymunkát, amely során a nyári hónapokban összeállítunk egy előadást.

Milyen perspektívája van a programon belül elkészült előadásnak?


A főiskolán a hallgatók főként stúdióterekben játszanak. A Komáromi Jókai Színház társulatát végső soron szeretnénk fiatalítani – ehhez viszont az kell, hogy a színészek tapasztalatot szerezhessenek nagyszínpadon. Először kisebb térben próbálunk, ami hasonlít a főiskolán megszokotthoz, illetve játszunk közönség előtt. Ez jó terep az orgánum teszteléséhez. Most más fesztiválra nem tervezünk menni, de a Hamlet már az előző évadban is bérletes volt és jövőre is fogjuk még játszani.


Az általad, általatok indított magyar nyelvű műhely bekerülhet a pozsonyi főiskola tantervébe?

Nagyon remélem, mi ezért dolgozunk. Állandó óraként lehet, hogy nem, inkább egy-egy trimeszterbeli kurzusra látok lehetőséget. Jó példa lehet a magyarországi, ahol egy-egy rendezőt hívnak projektekre, közös alkotásra – örülnénk annak is, ha a készített előadásokat például elismernék vizsgaként. Ugyanakkor a tavalyi évben elindult egy magyar nyelvű beszédtechnika óra a magyar hallgatók részére az intézményen belül, ezt azonban némileg megzavarta a járvány.

Milyen munkáid lesznek, mit láthatnak a Komáromba látogató nézők a következő évadban?

Egy katalán darabot fogok rendezni, Jordi Galcerán Burundangáját. A Hamlet után szerettünk volna valami teljesen mást, valami vicceset csinálni – így esett a választás erre a komédiára. A kassai Thália Színházban is egy komédián dolgozunk. Azt látom, hogy a mi generációnk a legnagyobb tragédiát is igyekszik humorral feloldani. Egy-egy vígjáték próbája közben pedig általános jókedv alakul ki a társulatnál, mindenki nagyon szereti – reméljük, a nézők is így lesznek majd ezzel.

Tölli Szofia
Kisvárdai Lapok, 2021. 06. 25.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...

A 2024-es év díjazottai

2024. június 21. és 29. között megrendezték a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Lilom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A s...