Ugrás a fő tartalomra

Feszültség nélkül nincs feloldás



Tamási Áron Boldog nyárfalevél című drámáját többszörös koprodukció keretében láthatta a kisvárdai fesztiválközönség. A marosvásárhelyi Spectrum Színház és a Maros Művészegyüttes produkciójához Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze is csatlakozott. Vele és darabbéli partnerével, Márton Emőke Katinkával beszélgettünk.

Ennyi embert, társulatot összefogni bonyolult folyamat. Hogyan zajlottak a próbák?

Bogdán Zsolt: A karantén enyhülésekor el tudtuk volna kezdeni a munkát, ám mivel Kolozsváron is dolgozom, és mivel nagyon sok ember vesz részt ebben az előadásban, végül nem tudtunk több próbát leegyeztetni. Így a szokásos öt hét állt rendelkezésünkre. Be kell valljam, én még nem játszottam Tamási darabot, illetve a két társulattal is először dolgozom együtt. Számomra érdekes az, ahogyan felépül egy koreográfia és az, ahogyan ez a szöveghez illeszkedik. Ebben az izgat leginkább, hogy ez végül mennyire válik rugalmassá, megmunkálhatóvá.

Márton Emőke Katinka: A Spectrum két évvel ezelőtt dolgozott először együtt a Maros Művészegyüttessel. A Tündöklő Jeromost itt Kisvárdán is játszottuk. Egyelőre úgy tűnik, van kilátás a további közös munkára.

Hogyan élték meg főszereplőkként a közös munkát?

M.E.K: Jó volt együtt dolgozni, nagyon sokat tanultunk.

B.Zs.: Valóban jó volt, Katinkával különösen élveztem együtt dolgozni. Rácsodálkoztam arra, ahogyan az energiákkal bánik, ahogyan összpontosít. Egy olyan érzelmi lavinához hasonlítanám, ami váratlanul és hirtelen zúdul az emberre. Nagyon jól esik, ha egy-egy mozzanatban olyan színházi pillanat tud megszületni, ami számunkra is élmény. A létrejött előadással kapcsolatban mindenkinek meg lehet a saját véleménye, hiszen különbözik az ízlésünk. De a megszülető pillanatokért játszunk.

Ki a szigorúbb ebben a kettősben? Voltak súrlódások?

B.Zs.:
Maximalista vagyok, sokszor türelmetlen is, és nem ismerek irgalmat, ha munkáról van szó. Főként önmagammal szemben vagyok szigorú, de van, hogy másokra is kivetül ez a feszültség. Ami könnyen születik, az hamar eltűnik. Ez nehéz szülés volt – voltak összetűzések, ahogyan minden alkotási folyamatban lenni szokott. Színészeként a szakmában naponta szembesülünk azzal, hogy nem vagyunk elég jók, nem elég jó az, amit csinálunk. Ezt el kell fogadni és össze kell tudni szedni magunkat.

M.E.K.: Ez egy nagy-nagy tanulási folyamat volt nem csak számomra, hanem az egész társulat számára. Nem mellékes, hogy volt feszültség, de valóban igaz, hogy feszültség nélkül feloldás sem létezik. Bízom benne, hogy ez nem zárul le és a továbbiakban is tudunk egymástól tanulni.

Tölli Szofia
Kisvárdai Lapok, 2021. 06. 24.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Švejk, humor, háború

Jól ismert történet, új köntösben Elég csak kimondani vagy leírni – mindenféle magyarázat nélkül –, hogy Švejk, ami bizonyosan többünk számára ismerősen cseng. Ebben közrejáthatott az is, hogy Jaroslav Hasek cseh humorista és író Švejk, a derék katona című alkotását csaknem hatvan nyelvre fordították le, köztük magyarra. A mű alapján ezúttal Kaj Ádám rendezésében készült el a Švejk az óbudai Térszínházban dark operett, avagy zenés monarchiasirató műfaji megjelöléssel. A Kehely kocsmától a frontig egy egészen sajátos atmoszférát teremtő dalok kíséretében jutunk el, amelyek szövegét Vörös István, zenéjét pedig Bucz Magor jegyzi. A zene szerves része az előadásnak Az előadás a Déryné Program Barangoló alprogram részeként készült el, így díszlet kidolgozásánál fontos szempont lehetett, hogy könnyen utaztatható legyen. Orth M. Dániel, aki a látványért felelt, a Kehely kocsma terében megtalálható díszletek áthelyezésével – és funkciók átruházásával – oldotta meg a különböző helyszínek látván...

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

A 2024-es év díjazottai

2024. június 21. és 29. között megrendezték a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Lilom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A s...