Babafejek a fűszerespulton

Kritika Az Özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című előadásról

Kő-papír-olló, hintőporos parókák, kitartott, repetitív örökmozgások, zongorazene, rengeteg égő gyertya, fiókcsattogás, leválasztott, pantomimező végtagok, és félbevágott, festett képű színészek, fűszerespultra felcsapott rongyvégtagokkal. Nagyjából e kulcsszavakkal lehetne összefoglalni az Aradi Kamaraszínház és a Szegedi Pinceszínház közös produkciójaként bemutatott Az Özvegy Karnyóné s két szeleburdiakat, a babaház vásári komédiáját. A többek között későbarokk (netán inkább rokokó) és enyhe steampunk stílusjegyekkel díszített színen kopott arcú, taszító porcelánfigurák ármánykodását Tapasztó Ernő rendezésében tekinthette meg a fesztivál közönsége.

A színpadon a stílusegység hiányától eltekintve valahogy jól mutatnak együtt a különböző korokat idéző elemek, a rengeteg pasztell, a harsányabb színek, melyektől a feketés-zöldes keret komorsága sem üt el nagyon. E kettősséget tökéletesen mímeli a két pénzért versengő szeleburdi, nevezetesen a szerencsejáték-függő Lipitlotty (Gulyás Hermann Sándor alakít mézesmázosan tűrhetőt), valamint a paposan komor Tipptopp. Az utóbbit megformáló Balog József játéka önmagában talán kissé egyhangú, ám kiválóan reagál színpadi partnereire, főként Boris szobaleány (Kálmán Zsófia) rezdüléseire. A másik remek kettős egyik tagja a háborúellenes boltoslegény, Lázár, kinek szerepében a minimális artikulációt használó, szavait komikusan elkenő, illetve összemosó Gerner Csaba a többiekre nem jellemző mesterkéltlenséggel van jelen. Ő az a mellékszereplő, akinek pult alóli felbukkanására elcsöndesedik az eladdig nevető néző, hogy később még hangosabban kacaghasson fel. Gerner elképesztő energiával és precizitással dolgozik, ez utóbbit pedig csak félig sikerül néhol halandzsázásnak tűnő szövegmondásaival leplezni. Egészen kiváló párost alkot a nálánál jóval kevésbé energikus Özvegy Karnyónéval, akit a vízihullaszerűen maszkírozott Kancsár Orsolya alakít. A címszereplő affektálásai egy, a Csokonai-karakternél jóval fiatalabb nőt sejtetnek, s sokszor hiába a túljátszott léhaság, a figura életkora még mindig sokkal erőteljesebben van előtérbe helyezve. Karnyóné egyébként e verzióban viszonylag keveset van a színen, ám egyik utolsó, immár parókamentes monológja a karakter igen sok hiányosságáért kárpótol.

A latinkodások („deákságok”), elsőblikkes anglicizmusok, félreértett és rosszul használt kifejezések elegye mellett hatalmas hangsúly van az előadás zenéjén. Emiatt fontos méltatni, hogy a több, mint 220 éve írt darab egyik „adaléka” ebben a verzióban az eredeti szövegénél sokkal nagyobb szerepet kap. Éder Enikő játssza a hatalmas, meredt szemekkel bámuló, Samut, Karnyóék „bolondos” fiát, aki nemcsak végig a színen van, hanem végig is zongorázza a jeleneteket. Samu egyszerre kívülálló, és nagyon is része a produkció világának, egyfajta moderátor, aki az előadás utolsó perceiben gondoskodó, infantilis megvetéssel rendezi el a lemerült babák tönkretett babafejeit a Karnyó-bolt fűszerespultján.

Ozsváth Eszter
Kritikai Lapok, 2021. 06. 22.

A Sopro nyerte a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiváljának fődíját

Kilenc napon át ismét Kisvárda lett a Kárpát-medence magyar színházi életének találkozóhelye. Június 26. és július 4. között rendezték meg a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválját, amely idén is a határon túli és az anyaországi magyar színházak legizgalmasabb előadásait, alkotóit és közönségét gyűjtötte egybe. A több évig tartó felújítás után idén ismét a Várszínpad is a fesztivál helyszínei közé tartozott. A három játszóhelyen – a Várszínpadon, a Zsinagógában és a Művelődési Központban – összesen 23 versenyelőadást láthatott a közönség. A fesztiválra 17 városból érkeztek társulatok: Aradról, Beregszászról, Budapestről, Debrecenből, Dunaújvárosból, Kézdivásárhelyről, Kolozsvárról, Komáromból, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről, Szabadkáról, Szatmárnémetiből, Szegedről, Székelyudvarhelyről, Temesvárról és Újvidékről. A versenyprogram átfogó képet adott a magyar nyelvű színház sokszínűségéről. Az idei versenyprogramban két színművészeti egyetem hallgatói is bem...

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...

Tánccal, szexszel – át a színeken

Az ember tragédiájukkal zenei válogatásuknak, összecsiszolt koreográfiájuknak, a találékony jelmez-, valamint díszletváltás gördülékenységének, valamelyest a felvidéki-szlovákiai áthallásoknak köszönhetően – s a szerelem erejének felidézésével meglepően eredeti és figyelmet megtartó interpretációt sikerült létrehozniuk a kassaiaknak. Bár a magyarok tudatának valamely szintjén vélhetőleg ott él a madáchi tragédia, nem hinném, hogy könnyű lenne bárkinek is friss újraolvasás nélkül összerakni a színeket az előadás nyomán, de Rédli Károly bátor rendezői megoldásai révén mégis kibomlik egyfajta filozófia. Az emberiség történelme többek közt a hatalom, a pénz, a pártosodás, klikkesedés – a szabad akarat, a mindenkori vezető felelőssége, szerepe, az elvek harcának akár szőrszálhasogatásig menő képviselete, az ellenségkép kialakítása mentén zajlik. Aprópénzre váltatnak a tudomány eredményei, folyik a porhintés, terjednek az álhírek, uralkodik a média. Mára, hihetjük, már minden kombináció megv...

Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

Keresés ebben a blogban