Babafejek a fűszerespulton

Kritika Az Özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című előadásról

Kő-papír-olló, hintőporos parókák, kitartott, repetitív örökmozgások, zongorazene, rengeteg égő gyertya, fiókcsattogás, leválasztott, pantomimező végtagok, és félbevágott, festett képű színészek, fűszerespultra felcsapott rongyvégtagokkal. Nagyjából e kulcsszavakkal lehetne összefoglalni az Aradi Kamaraszínház és a Szegedi Pinceszínház közös produkciójaként bemutatott Az Özvegy Karnyóné s két szeleburdiakat, a babaház vásári komédiáját. A többek között későbarokk (netán inkább rokokó) és enyhe steampunk stílusjegyekkel díszített színen kopott arcú, taszító porcelánfigurák ármánykodását Tapasztó Ernő rendezésében tekinthette meg a fesztivál közönsége.

A színpadon a stílusegység hiányától eltekintve valahogy jól mutatnak együtt a különböző korokat idéző elemek, a rengeteg pasztell, a harsányabb színek, melyektől a feketés-zöldes keret komorsága sem üt el nagyon. E kettősséget tökéletesen mímeli a két pénzért versengő szeleburdi, nevezetesen a szerencsejáték-függő Lipitlotty (Gulyás Hermann Sándor alakít mézesmázosan tűrhetőt), valamint a paposan komor Tipptopp. Az utóbbit megformáló Balog József játéka önmagában talán kissé egyhangú, ám kiválóan reagál színpadi partnereire, főként Boris szobaleány (Kálmán Zsófia) rezdüléseire. A másik remek kettős egyik tagja a háborúellenes boltoslegény, Lázár, kinek szerepében a minimális artikulációt használó, szavait komikusan elkenő, illetve összemosó Gerner Csaba a többiekre nem jellemző mesterkéltlenséggel van jelen. Ő az a mellékszereplő, akinek pult alóli felbukkanására elcsöndesedik az eladdig nevető néző, hogy később még hangosabban kacaghasson fel. Gerner elképesztő energiával és precizitással dolgozik, ez utóbbit pedig csak félig sikerül néhol halandzsázásnak tűnő szövegmondásaival leplezni. Egészen kiváló párost alkot a nálánál jóval kevésbé energikus Özvegy Karnyónéval, akit a vízihullaszerűen maszkírozott Kancsár Orsolya alakít. A címszereplő affektálásai egy, a Csokonai-karakternél jóval fiatalabb nőt sejtetnek, s sokszor hiába a túljátszott léhaság, a figura életkora még mindig sokkal erőteljesebben van előtérbe helyezve. Karnyóné egyébként e verzióban viszonylag keveset van a színen, ám egyik utolsó, immár parókamentes monológja a karakter igen sok hiányosságáért kárpótol.

A latinkodások („deákságok”), elsőblikkes anglicizmusok, félreértett és rosszul használt kifejezések elegye mellett hatalmas hangsúly van az előadás zenéjén. Emiatt fontos méltatni, hogy a több, mint 220 éve írt darab egyik „adaléka” ebben a verzióban az eredeti szövegénél sokkal nagyobb szerepet kap. Éder Enikő játssza a hatalmas, meredt szemekkel bámuló, Samut, Karnyóék „bolondos” fiát, aki nemcsak végig a színen van, hanem végig is zongorázza a jeleneteket. Samu egyszerre kívülálló, és nagyon is része a produkció világának, egyfajta moderátor, aki az előadás utolsó perceiben gondoskodó, infantilis megvetéssel rendezi el a lemerült babák tönkretett babafejeit a Karnyó-bolt fűszerespultján.

Ozsváth Eszter
Kritikai Lapok, 2021. 06. 22.

Švejk, humor, háború

Jól ismert történet, új köntösben Elég csak kimondani vagy leírni – mindenféle magyarázat nélkül –, hogy Švejk, ami bizonyosan többünk számára ismerősen cseng. Ebben közrejáthatott az is, hogy Jaroslav Hasek cseh humorista és író Švejk, a derék katona című alkotását csaknem hatvan nyelvre fordították le, köztük magyarra. A mű alapján ezúttal Kaj Ádám rendezésében készült el a Švejk az óbudai Térszínházban dark operett, avagy zenés monarchiasirató műfaji megjelöléssel. A Kehely kocsmától a frontig egy egészen sajátos atmoszférát teremtő dalok kíséretében jutunk el, amelyek szövegét Vörös István, zenéjét pedig Bucz Magor jegyzi. A zene szerves része az előadásnak Az előadás a Déryné Program Barangoló alprogram részeként készült el, így díszlet kidolgozásánál fontos szempont lehetett, hogy könnyen utaztatható legyen. Orth M. Dániel, aki a látványért felelt, a Kehely kocsma terében megtalálható díszletek áthelyezésével – és funkciók átruházásával – oldotta meg a különböző helyszínek látván...

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

A 2024-es év díjazottai

2024. június 21. és 29. között megrendezték a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Lilom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A s...

Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

Keresés ebben a blogban