Ugrás a fő tartalomra

Az újratermő fogpiszkáló



Kultúraközvetítő tevékenysége elismeréséül Hevesi Sándor-díjjal tüntették ki nemrég Balogh Tibort, a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának művészeti tanácsadóját. A színházi szakember 2015-ben vállalta el ezt a posztot, azóta sok minden történt a fesztivál életében. Az elmúlt év mindenképpen különleges volt, ez a fesztiválon is meglátszik.

Az én tapasztalatom az volt, hogy a bezártság energiákat szabadított föl, energiát pedig ott lehet fölszabadítani, ahol van. Érvényesült tehát a természet törvénye, a gyengébbek szenvedtek, az erősek túléltek. Valahogy így volt ez a válogatással is, bizonyos értelemben könnyebb volt a választási helyzetem, mert a gyengék lelkigondozásával nem kellett foglalkoznom.

Ez azt is jelenti, hogy erős program állt össze az idénre? Milyen fesztiválprogram várható?

Nagyon érdekes nép a székely, ők azt gondolják, hogy nincs jobb vírusölő a birsalmapálinkánál, Székelyföldön roppant egészségesek maradtak az emberek, nem maradtak el a próbák, folyamatosan tudtak dolgozni, ezért aztán Gyergyószentmiklósról is érkezett egy olyan Boldogtalanok előadás, amely roppant sok szakmai izgalmat tartogat, miközben a laikus néző számára is érdekes lehet. Ugyanezt lehet elmondani a sepsiszentgyörgyiek előadásáról, ahol Radu Afrim román rendező állított színre valami különlegeset a telihold okozta bolondériáról. A csíkszeredaiak is eljönnek, tehát ez a fertály nagyszerűen teljesít. Lehet tematikusan is csoportosítani a versenyprogramba beválogatott előadásokat, ezt úgy fogalmaznám meg, hogy „szökésváltozatokat” látunk. Menekül az ember a járvány elől, a társadalmi nehézségektől, az elől, amit diszkriminációnak nevezünk, menekül a szegénység elől, és nem utolsósorban önmaga elől. Az elől az önmaga elől, amely nem akar, vagy nem tud szembenézni azzal a sorssal, ami adatott. Ennek tradicionális darabja az Emigránsok, a másik földrajzi csücsökből a Vajdasági Tanyaszínház Y-elágazás című előadása, amely egy fergeteges musical, és a fiatalok minden típusú szökésvariációját megláthatja benne az ember.

Egy társaságban felhozódott a díj, aminek kapcsán úgy fogalmaztál, hogy megcéloztad a zöld Nobel-díjat az újratermő fogpiszkáló szabadalmazásával. Mit jelent ez?

Ezt úgy folytattam, hogy elárultam az újratermő fogpiszkálóról, hogy a használt fogpiszkálót virágcserépbe kell ültetni, és majd kihajt. Van ebben a tréfában valami jelképes is, amikor én ide kerültem, hogy legyek művészeti vezetője ennek a fesztiválnak, akkor az elveszett fogpiszkáló benyomását keltette a helyzet, ugyanis ezt a fesztivált el akarták Kisvárdáról vinni, nem is egy próbálkozás volt, konkrét kísérlet is történt arra, hogy Miskolcra kerüljön a versenyprogram. Volt másik is: erdélyi színházak szövetkeztek arra, hogy akárhol legyen, csak itt ne. Ilyen szélben kellett nekifogni, hogy újraépítsük. Mostanra sikerült oda jutnunk, hogy azok sértődnek meg, akik nem kapnak meghívót. De kettőn áll a vásár, a másik fontos tényező a város volt mindebben. Amikor átvettem a feladatot, az ide érkezők még Nyíregyházára jártak vásárolni, azóta mindenféle üzlet van már itt, kiépült a sétálóutca, szállodák létesültek és egy sor egyéb olyan körülmény van, ami miatt szeretnek itt lenni a társulatok.

Ungvári Judit
kép: Simara László (POSZT 2015)
/Kisvárdai Lapok, 2021. 06.19./

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Sopro nyerte a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiváljának fődíját

Kilenc napon át ismét Kisvárda lett a Kárpát-medence magyar színházi életének találkozóhelye. Június 26. és július 4. között rendezték meg a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválját, amely idén is a határon túli és az anyaországi magyar színházak legizgalmasabb előadásait, alkotóit és közönségét gyűjtötte egybe. A több évig tartó felújítás után idén ismét a Várszínpad is a fesztivál helyszínei közé tartozott. A három játszóhelyen – a Várszínpadon, a Zsinagógában és a Művelődési Központban – összesen 23 versenyelőadást láthatott a közönség. A fesztiválra 17 városból érkeztek társulatok: Aradról, Beregszászról, Budapestről, Debrecenből, Dunaújvárosból, Kézdivásárhelyről, Kolozsvárról, Komáromból, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről, Szabadkáról, Szatmárnémetiből, Szegedről, Székelyudvarhelyről, Temesvárról és Újvidékről. A versenyprogram átfogó képet adott a magyar nyelvű színház sokszínűségéről. Az idei versenyprogramban két színművészeti egyetem hallgatói is bem...

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...

Tánccal, szexszel – át a színeken

Az ember tragédiájukkal zenei válogatásuknak, összecsiszolt koreográfiájuknak, a találékony jelmez-, valamint díszletváltás gördülékenységének, valamelyest a felvidéki-szlovákiai áthallásoknak köszönhetően – s a szerelem erejének felidézésével meglepően eredeti és figyelmet megtartó interpretációt sikerült létrehozniuk a kassaiaknak. Bár a magyarok tudatának valamely szintjén vélhetőleg ott él a madáchi tragédia, nem hinném, hogy könnyű lenne bárkinek is friss újraolvasás nélkül összerakni a színeket az előadás nyomán, de Rédli Károly bátor rendezői megoldásai révén mégis kibomlik egyfajta filozófia. Az emberiség történelme többek közt a hatalom, a pénz, a pártosodás, klikkesedés – a szabad akarat, a mindenkori vezető felelőssége, szerepe, az elvek harcának akár szőrszálhasogatásig menő képviselete, az ellenségkép kialakítása mentén zajlik. Aprópénzre váltatnak a tudomány eredményei, folyik a porhintés, terjednek az álhírek, uralkodik a média. Mára, hihetjük, már minden kombináció megv...