Ugrás a fő tartalomra

Az a két világ közötti lét



Mezei Kinga Jászay Mari-díjas színházi alkotó és a Szedjetek szét című előadás rendezője, melyet a fesztivál harmadik napján mutattak be. A Kosztolányi Dezső Színház előadása Domonkos István vajdasági író munkásságából merít.

Hogyan fog hozzá valaki egy életmű feldolgozásához? Miként ragadtad meg az alkotó esszenciáját és Domonkos esetében mit tartottál igazán fontosnak?

A feldolgozás kifejezés nem teljesen pontos, inkább úgy mondanám, hogy szemezgettünk az életműből, ami alatt azt kell érteni, hogy nemcsak a darab alapjául szolgáló Kitömött madár regény egyszerű adaptálásáról volt szó, hanem a mű bizonyos szálait használtuk fel, bizonyos karaktereit vettük kölcsön. Ezen kívül Domonkos más regényeiből is átemeltünk jellemeket, mint a Via Italia, és novelláiból, verseiből is dolgoztunk. Ezeknek az elemeknek és hatásoknak az összességéből állt össze a szövegkönyv.

2004-ben megrendezted a Via Italia-t is. Domonkos munkássága láthatóan fontos szerepet tölt be nálad.

Domonkos egy elképesztően természetes ember és ez az írásain is érezhető. Karakterei olyan jellemek, akik végtelenül közel állnak hozzánk, mert olyanok, mint mi. Olyanok, mint a vajdasági ember. A mi habitusunkban, a mi nyelvezetünkön tudnak megszólalni.

Miben jelenik meg ez a bizonyos habitus?

A kultúrák keveredése az egyik legfontosabb dolog, ami hatással van ránk. Magyarországon mindig azon szoktak csodálkozni, honnan van bennünk ennyi energia, honnan ered ez a bohémság, vagy talán vadság. És nyilván a balkán kultúrából. A másik oldalon, Szerbiában pedig mindig a líraiságot emelték ki, a vajdaságiakra jellemző egyfajta finomságot, érzékenységet, ami pedig a magyar nyelv adottságaiból, hagyományainkból, a népzenéből jön. Ez a kettő nagyon érdekes módon keveredik. Ez az egyik fontos elem, a másik pedig, amiről a darab is szól, az a két világ közötti lét. Egyfajta sehova sem tartozás és a nagy kérdés: menni, vagy nem menni. Annak ellenére, hogy sok mindent nehezen bírunk elviselni abban a közegben, mégis nagyon szorosan kötődünk hozzá és nem tudnánk megválni tőle.

Egyfajta kettősség volt jelen a darab előkészületei során is. Tudtommal a járvány kitörésekor kezdtétek meg a munkát, online. Hogyan kell elképzelni egy internetes próbát?

Fontosnak tartottuk, hogy a színészeket is bevonjuk az alkotás folyamataiba. A lezárások után ezt úgy tudtuk megoldani, hogy a darab fő kérdéseit feltettük nekik és mindenki egymaga dolgozta ki a válaszokat, amiket mi végül inspirációként használtunk fel a szövegkönyv megírásához. Ezért is van, hogy Domonkos szövegei mellett mi is hozzátettünk a dialógusokhoz és a színészek saját szavai is felcsendülnek a darabban. Közös alkotás eredménye ez a darab. Ami nagyobb nehézséget okozott azok az online olvasópróbák voltak.

Hátrányosan hatottak ezek a körülmények az előadásra?

Nem mondom, hogy ne lett volna nehéz, és ne lett volna hiányérzet bennem és a többiekben is. De kétségtelenül más jellegű hozományai voltak annak, hogy a közös diskurzusok helyett mindenki „rá volt kényszerítve”, hogy magában elmerülve kutasson saját válaszai után. Más előadást született volna egy normális helyzetben.

Harsányi Domonkos
Kisvárdai Lapok, 2021. 06. 21.
Nyitókép: részlet az előadásból
A cikkben elehelyezett fotón Mezei Kingát látják.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...