Pintér – Darvas: Parasztopera / Thália Színház, Kassa
A tanyavilágban játszódik a cselekmény. Ennél ismerősebb környezetben nem is járhatnánk. A piros muskátlik a verandán, a fehérre festett kemence, a szénabálák, a népi díszítéssel ellátott tányérok a ház falai között élő család egységét sugallják. A harmónia azonban csalóka. A Gadus Erika tervezte látványvilág megelőlegezi a sztori későbbi, nyugtalanító irányát.
A hangulati ellenpontozás, a groteszk tehát nemcsak a játék szervezésében, a dalszövegekben jelenik majd meg, hanem a berendezésben is, hiszen a gólyafészek magasában baljós előjelként a rezzenéstelen arcú Cowboy (Bocsárszky Attila) figyel bennünket. Később a Cowboy a fiatal férfi arcképét a szemközti falon befelé fordítja.
Az előadás fő jellemzője, hogy a reális szituációk megtörnek és hirtelen váltanak át meglepőbe. Ez a törés a produkció több szintjére is igaz. A kezdés előtt a hangszóróból Madarász Máté figyelmeztet minket arra, hogy mivel a tartalmas beszélgetésekhez úgyis vonalas telefonok szükségeltetnek, ezért kapcsoljuk ki mobiljainkat az előadás alatt.
Pintér Béla és Darvas Benedek Parasztopera című művének családja fontos eseményre készül. A Vőlegény (Rubóczki Márkó) és a Menyasszony (Stehlárik Viktória) menyegzőjének a napja jött el. A család az utóbbi szüleinek az érkezését várja, ám az esküvő váratlan fordulatot vesz.
A kassai Thália Színház színészei jól és kifejezően énekelnek, hiszen a dalszövegekben az emelkedett a blaszfémmel karöltve adja a humort. Az egymáshoz jól illeszkedő színészi alakítások közül egy örökmozgó és egy mozdulatlan alak köti le figyelmünket leginkább. Ollé Erik az Állomásfőnök szerepében indítja el a lavinát, amely aztán a család széteséséhez és a leleplezéséhez vezet. Ollé ihletetten játssza a folyamatosan illuminált vasutast. Mindig jön az a pillanat, amikor talajrészeg férfi addig csak reszketeg végtagjai megbokrosodva valósággal vitustáncot járnak, hogy aztán újra a labilis nyugalom uralkodjon rajta, de nem hagy kétséget afelől, hogy a részegsége állandó.
A Menyasszony apja (Illés Oszkár) joviális úr és pipogya férj. A béketűrő kispolgár mintapéldánya. Vele bármi és akárhányszor megtehető, csak hagyják békén. Ahogy a gurulós börőndjét maga után húzva megérkezik a nászáékhoz, azonnal felveszi a házi mamuszát. Faarccal fogadja a Menyasszony anyjának (Szabadi Emőke) visszatérő megjegyzéseit házasságuk sikertelenségéről. Lányát levegőbe emelné, ám miután ez nem sikerül, a kudarcot ugyanilyen moccanatlan vonásokkal veszi tudomásul.
A disznóöléstől disznóölésig tart a kassai Thália Színház szórakoztatóan humoros előadása. A családi béke, a harmónia csakis átmeneti, mert a hamu alatt ott izzik hol jobban, hol rosszabbul érzékelhetően a parázs. Rédli Károly rendezése sóvárog a család után, de ha bezárul a paradicsom kapuja, azaz megszűnik a közösség körülbelüli egysége, nincsen többé visszaút. Többféle stílus találkozik a produkcióban, de a görög dráma világa érvényesül különösen erősen, hiszen bárhogyan is törekszenek rá, a szereplők a végzetüket nem kerülhetik el.
Szekeres Szabolcs
Kisvárdai Lapok 2021. 06. 20.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése