Ugrás a fő tartalomra

A bizalom szivárvány

Tamási Áron 1962-ben megjelent, a Magyar Színházak 33. Kisvárdai Fesztiválján a marosvásárhelyi Spectrum Színház és a Maros Művészegyüttes jóvoltából látható Boldog nyárfalevél című drámáját a korabeli kritika nem igazán kedvelte, és jó ideig a színházak se „kapkodtak érte”. Azt kérték számon a szerzőn, hogy ezt az olaszos hangvételű, Boccaccio Dekameronjába illő „hűségvizsgálatot”, benne a szerzetesi ruhával, az ájtatos szavakkal nem lehet összeegyeztetni az ízes székely beszéddel, az ottani népies rigmusokkal, a népi hagyományok összességével.

Nos, úgy vélem, hogy a marosvásárhelyi társulat maximálisan rácáfolt erre a kritikára. A dekameronos hangvételből jócskán visszavett, s a néptánccal, a népies jelmezekkel és díszlettel igazán erdélyivé tette ezt a játékot. Valóban játék, ám gyötrő szenvedélyeket, a hazajutás és az egymásra találás vágyát hordozó dráma is: a hitetlenség és a bizalom, a kételkedés és a bizonyosság küzdelme. Elsősorban a házastársi, másodsorban a közösségi jellegű hűség és kitartás megkérdőjelezése, bizonyosságának keresése jelenik meg. Annak érzékeltetése, hogy egy „kikapós” feleség kitart, kitarthat-e vajon a háború miatt rég távolba szakadt férje mellett, s hogy a falu jegyzője minőségében a faluból távozó férj a visszatértekor bízhat-e még a beosztottjaiban, a csendőrökben, vagy a falu már más szabályrendszer szerint kíván élni.


Apropó, csendőrök. A társulatnak nincs könnyű dolga, amikor az eredeti drámát is dramaturgiailag jócskán kettétörő, annak idején szintén kritika tárgyává tett második felvonást kell színre vinnie. A jegyző egykori beosztottjai további sorsának allegorikus, „kakasnyelvbe” öltöztetett eldöntése valóban megtöri az addig előttünk kibontakozó kettős szerelmi szálat. Azt a kettős szerelmi szálat, amely önmagában is elegendő lenne az alapprobléma – a bizalom szivárvány jellegének érzékeltetése – szempontjából. Az első felvonás feleséget próbára tevő álruhás szála, valamint az eközben a katonatárs, Kupás Tódor (Pál Hunor) és a kis cseléd, Barka (Kuczogi Veronika) előttünk éledező szerelme önmagában kiadna egy jó és élvezhető szüzsét. Viszont úgy érzem, hogy a tánccal, a szereplők, persze elsősorban Kláris csendőrök sorsa feletti döntésbe való beavatásával, azaz az első felvonás főszereplőjének a színre történő „visszacsempészésével” ismét rá rudunk csatlakozni az eredeti konfliktusra: a házastársi hűség kérdésére. Önmagában gyönyörű Kláris (Márton Emőke Katinka) és férje, Gellért (Bogdán Zsolt) kettősének játéka, de talán még megkapóbb a katona és a cselédlány, Barka szerelmének színpadi ábrázolása. Kuczogi Veronika Barkája annyira kedves és magával ragadó, hogy már csak az ő játéka miatt is érdemes volt ezt a másfél órát a marosvásárhelyi spectrumosokkal tölteni.

Persze nemcsak őmiatta. A kivitelezés, a látvány magas színvonala, és persze Tamási Áronnak a korabeli kritikák utáni ilyen jellegű „rehabilitálása” miatt is.

Gyürky Katalin
Kisvárdai Lapok, 2021. 06. 24.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sírva vigad a magyar (színész)

Urbán András rendezésében láthattuk a Történt egyszer Újvidéken című előadást. „Kisebbségi extravaganza sok zenével, tánccal, szellemekkel és indiánokkal”, így határozza meg saját magát a produkció. Nos, ezek közül valóban egyikből sem volt hiány. Talán ezt az előadást vártam a legjobban a fesztiválon, mert rendkívül izgalmasnak találom Urbán András rendezői világát, így kíváncsian vártam, az újvidéki társulattal közösen mit alkottak – és szerencsére nem okoztak csalódást. A színház születésnapi ünnepsége után járunk, egy hosszúra nyúlt buli hajnali fázisát láthatjuk, ahol már senki sem önmaga. Az alkohol és a kései órai hatására felszínre kerülnek ki nem mondott szavak, bántalmak, konfliktusok – közben meg néha dalra is fakadnak a színészek. Miközben halad előre az este, a színházban dolgozók reflektálnak saját színészi mivoltukra. Önirónia a javából, a színház alapvető kérdéseit feszegetik: negyedik fal, mit gondolunk a saját művészetünkről, interakció a közönséggel, egyáltalán, mi i

Szerelemvilág | Beszélgetés Budizsa Evelynnel

Billy kifundálja, hogy hamis igazolással tettetve magát halálos tüdőbetegnek, felkéredzkedik a csónakra, amely szereplőválogatásra szállítja a helybelieket. Csónakos Bobby, aki az érzelemkészletét vállra vetett szerszámosládában mozgatja, mindig körültekintően, a sérelmek súlyának megfelelően illesztve egymáshoz a készségeket, fontolja meg a sújtó brutalitást. Billyre nagyot sújt, a feltételezett szimulálás miatt. Nagyot, ám részvéthozót, mert Helén, a vonzóan dekoratív, ám enyhén elme-kripli tojásfutár félredobja haragját, amiért nem őt. hanem a nyomorékot vitték próbafelvételre Amerikába, és teljesíti annak régi, titkolt kívánságát: sétára indulnak. Szerelmüket azonban megvérzi a mégis valódi tüdőbaj. Helén Budizsa Evelyn. 7 éve végezett színművészként Kolozsváron, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, 8 éve tagja a Harag György Társulatnak Szatmárnémetiben. Eddigi pályáján körülbelül 8 főszerepet kapott, dolgozhatott Bocsárdi Lászlóval, Andrei Șerbannal, Sardar Tagirovskyval. Anyakönyvi

Gyors az élet...

Szellemes szerepformálások, maníroktól mentes színpadi játék és figyelemre méltó zenei megoldások: a nagyváradi Szigligeti Színház Csárdáskirálynője, Novák Eszter rendezése nem véletlenül aratott állótapsos, zajos sikert a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválján. Amikor egy színház előveszi a Csárdáskirálynőt, igazgató, rendező és karmester egyaránt számos megoldandó kérdéssel szembesül: melyik kottaanyagot játsszák? Lesz-e elegendő zenész, aki megszólaltatja Kálmán Imre muzsikáját? Hogyan dolgozzák át a zenei anyagot? Akad-e primadonna és bonviván, akik képesek elénekelni a cseppet sem könnyű duetteket, együtteseket és szóló számokat? Találnak-e szubrettet és táncos komikust, akik ördöngös mozgásukkal lázba hozzák a közönséget? Miként szól majd az énekkar? S egyáltalán akarnak és tudnak-e újat mondani, hitelesen fogalmazni a Csárdáskirálynőn keresztül, ami immár több, mint száz éve a legnépszerűbb operettek egyike? Számos Csárdáskirálynőt volt szerencsém látni, mások mellett szege