Ugrás a fő tartalomra

„Hahó, kicsi koszosok!”



Majdnem húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Visky András az 1989 végén Romániában megélt személyes, családját érintő drámáját – vagyis harmadik gyermeke elvesztését még magzatként – papírra tudja vetni, Pornó - Feleségem története címmel. Az apropót ehhez egy 2008-ban meghirdetett drámapályázat szolgáltatta, amely a bibliai tízparancsolat egyikének kidolgozására szólította fel a szerzőket. Visky Andrásnak a Ne lopj! elve adta az ihletet ahhoz, hogy személyes tragédiáját a Pornó fedőnevű asszony sorsába illessze bele.

Akit 1989 Romániájában azért kívántak ellehetetleníteni, mert minden szempontból rendszerellenesnek bizonyult: azon túl, hogy a ’80-as évek Bukarestjének utcáit ellepő nincstelen gyermekeknek utcaszínházat csinált, egész lényével: jelenségével, habitusával gyanúsnak bizonyult. Mert nem volt hajlandó félni, abban a társadalomban, ahol a diktatúra nem kivételes állapot volt, hanem az állandóság.

Árkosi Árpád rendezői koncepciójának lényegét épp az adja, ahogyan Pornó épp a színházcsinálás által tudja a maga és az utcagyerekek, a „kis koszosok” számára a „nem diktatúra” állapotát megteremteni. Mert ha játszik, megnő benne a szeretet, ami – a nőt alakító Imre Éva játékából végig ezt érezzük - immunissá teszi őt a rendszer zabráló, azaz az embertől mindent: az életét, az elméjét, a családját ellopó jellegével szemben. 



A rendezés érdekessége, hogy ebbe a színház köré épülő színházi előadásba épp a szerző, Visky András hangján szüremkedik be a valóság, azaz a diktatúra: ő lesz az, aki Pornó megfigyelési aktáinak a felolvasásával a nézőt „helyre teszi”. A dokumentumok, mint a valóság beszüremkedésével és egyre nagyobb térhódításával pedig azt hihetnénk, hogy a játék, a színészlét Pornó életében is háttérbe szorul. De nem. Árkosi rendezésében ugyanis az idő és a megfigyelés előrehaladtával az utcaszínházi lét helyett a megélt valós események teatralizálása veszi át a „kicsi koszosoknak” szánt játék helyét: azaz ennek a párját, a magzatát és ezzel együtt az értelmét is elveszítő asszonynak a kálváriáját továbbra is csodálatos színház a színházban-jelenetek során kísérhetjük végig. Ahol minden egyes, Pornó életében fontos személyt egyetlen színész, Sinkó Ferenc testesít meg: az Embernek nevezett kedves mellett ő játssza a szomszédot, aki figyelmezteti a nőt arra, hogy lehallgatják, ő lesz Anti, aki a securitate szerint már a nevével is, azaz nomen est omen-ként kíséri és segíti Pornó rendszerellenesnek, „antinak” tartott utcaszínházi tevékenységét, de még a hölgy anyósa is. Abban az adaptációban, amely a valóságot játékkal felcserélő nő helyzetének és a romániai forradalomba torkolló diktatúrának a kettőségét rendkívül finoman és árnyaltan érzékelteti.

Gyürky Katalin 

Nyitókép: Pornó - Feleségem története | Imre Éva
Kép: Kerezsi Béla

A kritika a Kisvárdai Lapok 2020. 08. 26. számában jelent meg. Szerkesztő: Ungvári Judit; Felelős kiadó: Nyakó Béla


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Átadták a Magyar Színházak 35. Kisvárdai Fesztiváljának díjait!

A Kulturális és Innovációs Minisztérium Életmű-díját a felkért, háromtagú Szakmai Bizottság (Nyakó Béla, a Kisvárdai Várszínház és a Magyar Színházak 35. Kisvárdai Fesztiváljának igazgatója; Balogh Tibor, valamint Pataki András) döntése szerint Wischer Johann vajdasági színművész, rendező, valamint Biluska Annamária színésznő, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat Örökös Tagja kapta. Biluska Annamária és Wischer Johann A Kulturális és Innovációs Minisztérium Fődíját az Újvidéki Színház kapta III. Richárd című előadásáért, Dejan Projkovszki rendezésében. A társulat egységes stílusban és csapatmunkával szolgálja a címszereplő játékát. A képi világ és a zene egy olyan kor lenyomatát teremti meg, amely szabadjára engedi az emberi gátlástalanságot. Újvidéki Színház | III. Richárd A Kulturális és Innovációs Minisztérium II. helyezését megosztva kapta a Kassai Thália Színház Szentivánéji álom című előadása a shakespeare-i színházi nyelvezet megújításáért és a formabontó lát

Létezésünk disztópiái

Alapvető erkölcsi-etikai dilemmákra világít rá Ivan Viripajev darabjának, a Részegek nek az előadása, amelyet a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház mutatott be a Magyar Színházak 35. Kisvárdai Fesztiválján. Radu Afrim már nem először dolgozott a marosvásárhelyi társulattal. A román rendezőről és a produkció megszületéséről lapunknak Szabó Réka beszélt, aki rendezőasszisztensként és dramaturgként vett részt ezekben a munkafolyamatokban. Az akkor társulatvezető Keresztes Attila meghívására rendezte Az ördög próbáját 2014 tavaszán, ez volt Radu első munkája Marosvásárhelyen. Ennek a gyümölcsöző munkának a folytatása volt A nyugalom 2015-ben, a Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan 2016-ban, majd a Részegek 2018-ban. A Retromadár… folytatásaként a pandémia alatt Radu megírta és megrendezte a Grand Hotel Retromadár előadást. Mint ahogy a számos szakmai elismerés is jelzi, ezekben az években egy erős, szakmailag átgondolt, tudatos művészi munka zajlott a társulatnál, olyan rendez

Íme a 2023-as zsűri!

A Magyar Színházak 35. Kisvárdai Fesztiválján a versenyprogram előadásait idén is egy öttagú zsűri értékeli. A zsűritagok részt vesznek az előadások másnapján a Szakmai Klub beszélgetésén, akár hozzászólóként is. A versenyprogramok végeztével ők ítélik oda a fesztiváldíjakat. A díjosztó grémium összetételére a fesztivál művészeti tanácsadója, Balogh Tibor tett javaslatot.   A 2023-as év zsűritagjai Dienes Blanka színésznő, Kiss József Jászai Mari-díjas, drámaíró, rendező, a Soproni Petőfi Színház igazgatója, Németh Ákos József Attila-díjas drámaíró, műfordító, rendező, Szekeres Szabolcs színikritikus, és Szigeti Réka dramaturg. Dienes Blanka:  „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a zsűri egyik tagjaként vehetek részt idén a kisvárdai színházi találkozón. Több alkalommal volt lehetőségem szerepelni a Fesztivál színpadán az Újvidéki Művészeti Akadémia által, a Tanyaszínházzal és Újvidéki Színházzal. Sok tapasztalattal, élménnyel gazdagodtam. Mindig felvillanyoz, amikor sokféle szí