Ugrás a fő tartalomra

Színen és vásznon | Kritika a Boldogtalanok című előadásról

Füst Milán Boldogtalanok című drámájával indult a 2021-es Magyar Színházak 33. Kisvárdai Fesztiválja, az előadással egyben a fesztivál versenyprogramja is kezdetét vette. A szerző 1914-ben írt szövegét egy, Az Est című lapban megjelent, két szeretőt tartó legényről szóló újságcikk inspirálta, kinek alakja Füstnél Húber Vilmos néven kapott „szólásjogot”. A Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház produkciója, az Albu István által rendezett Boldogtalanok egyszerre feszegeti az emberi tűrőképesség, a kényszeredett erkölcsösség, illetve a megszokott színházi formanyelv határait.

Az előadás kezdete előtt, afféle hangulatkeltésként a tribünszerűen a Művelődési Központ nagyszínpadára tornyozott nézőtérre érkezőket a figurások előadásaiból összeállított minivideók, ajánlók fogadják. Az eredetileg négyfelvonásos Boldogtalanok részeit a későbbiekben Füst naplójából, valamint Szexuál-lélektani elmélkedések című kötetéből kiragadott idézetek szakítják meg, ezeken kívül viszont szinte folyamatos a színen történtek vetítése a háttérben. A többkamerás, élő idejű „közvetítés” helyenként igencsak lélegzetelállító módon a színészek alakjának megnégyszereződését eredményezi (játéktér, vászonra vetett árnyék, vetítés, vetítés a vetítésben). A játéktér közepén egy fehérbetétes fekete asztal terpeszkedik, ennek egyes részei alulról megvilágíthatók, így lehetővé téve, hogy a fotósként is tevékenykedő főhős a lehető legkiválóbb képet kapja az emberi lélek negatívjáról. E stilizált miliőben létezik kodependens parazitizmusban Vilmos (Moșu Norbert-László lelketlen gyártásvezető-nőcsábásza néhol talán nem annyira törődött, mintsem inkább vérszegény), valamint gyermekének anyja, Nemesváraljai Gyarmaky Róza (Kányádi Anna kiváló a szorosra húzott ajkú, sokat gyötört nő szerepében), ők vannak a feszült figyelem ölelésében, ami olykor a térszervezés mozi-jellegéből adódóan lankadni tetszik.

Habár az előadás egyik legnagyobb érdeme a kimondottan nyomasztó légkör megteremtése, ez csöppet sem válik kényelmetlenné vagy unalmassá. A gyorsan pergő, szenvedélyes, néhol szívszorító, ám a kéretlen nagyhangúságot mégis mellőzni képes jelenetek rögtön önnön feloldásaikkal együtt fordulnak elő. Ilyen „enyhítő körülmény” például a két Húber-nő, Özvegy Húberné (Tamás Boglár szánalommentesen alakítja a nagyothalló, munkaképtelen asszonyt), illetve Rózsi, Vilmos testvére, aki Szilágyi Míra kacagtató játékában selypítő-affektáló bártáncosnő. A Boldogtalanok feketén-fehéren letisztult, modern szabású világában egyébként szintén e két karakter visel színeikben ugyan passzoló, de harsányságukban disszonáns, túlzó öltözéket.

A központi témától elvonatkoztatva bizonyos esetekben túlzóan, netán sokk-élményként hathat azonban a nézőre a hirtelenjében a plasztikasztalra guruló hatalmas disznófej, a mozgáskorlátozott nő megjelenése, illetve a habzó szájú Özvegy Húberné. Ezek az elemek megmutatják ugyanakkor, hogy akárha az egykoron törzsével egységet alkotó állati fej, úgy a darab karakterei is dagonyáztak – most a boldogtalanságban.

Ozsváth Eszter
/Kisvárdai Lapok 2021. 06. 19./



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Három a francia igazság

Szerencsés nép a francia, hiszen a vaudeville, mint a 16-17. századi Párizs utcáinak lassanként cselekményessé összefűzött vidám dalai olyan műfajokra hatottak jelentősen, mint a sanzon, az opéra comique, vagy éppen a kabaré. A többszáz éves vaudeville-t nem véletlenül társítják Marc Camoletti Boeing, Boeing – Leszállás Párizsban című, 1960-ban bemutatott világhírű komédiájához, hiszen a darab esszenciáját adja mindannak, amit L’Hexagone környékén gondolnak komikumról, szerelemről, erotikáról és szatíráról. Kétségtelen, hogy a vígjáték óriási sikeréhez – a világon a legtöbbet játszott francia darab – hozzájárult az 1965-ben Tony Curtis és Jerry Lewis főszereplésével bemutatott mozi is, de minden bizonnyal enélkül is rendszeres szereplője lenne a kasszasikert és a közönség szórakoztatását is szem előtt tartó direktorok repertoárjának. Mert hogy a Boeing nem titkoltan a nevettetés szándékával hódít, és miért is ne lenne helye akár a kisvárdai versenyprogramban? Főként, ha olyan színvon...

Az időtlenné tett népszínmű

Szigligeti Ede viszonylag keveset játszott népszínművével érkezett idén Kisvárdára a vajdasági Tanyaszínház. A többségi társadalommal szemben álló család történetét feldolgozó előadásban a sztereotipikus cigány-ábrázolásokkal leszámolva, a cselekményt időtlenségbe helyezve mutatják be a vajdasági akadémisták a kitaszított szerelmeseket. A Tanyaszínház szereplései során amint megkedvelünk egy társulatot, az máris átalakul – mivel ezekben a produkciókban főként az Újvidéki Művészeti Akadémia mindenkori (akár végzős vagy frissen végzett) hallgatói vesznek részt. Gombos Dániel vezetésével, akit A cigány t koordinátoraként olvashatunk a színlapon, azt láthatjuk, hogy egy olyan dinamikus és alapjaiban átgondolt vezetés jellemzi a társulatot, amely a Tanyaszínház fundamentális értékeire fókuszál. Legyen szórakoztató, ám foglalkozzon elgondolkodtató témákkal, teremtsen lehetőséget a fiataloknak és jusson el minél több vajdasági nézőhöz. Az idei előadásban tizenkét hallgató és hat frissen végze...

A 2024-es év díjazottai

2024. június 21. és 29. között megrendezték a Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Lilom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A s...