Tudatosan kell léteznünk

Színjátszóként eltöltött hosszú évek álltak mögötte, mégsem színházművészeti területen folytatta tanulmányait, hanem a Sapientia szociálpedagógiai karára jelentkezett. Diplomája után sem hagyta nyugodni a gondolat, hogy dolga van a színházzal, ezért 2010-ben sikeresen felvételizett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemre. Alig tette ki a lábát az alma mater falai közül, amikor a Spectrum Színház tagjaként megkapta Matei Vișniec Csehov átiratában Nyina szerepét. Márton Emőke-Katinkával beszélgettünk.

Egy helyen úgy nyilatkoztál: furcsa kimondani számodra, hogy színésznő vagy. Most már elhiszed, hogy színésznő lettél?

Bevallom, nem foglalkozom azzal, hogy mit jelent színésznőnek lenni. Megpróbálom tenni a dolgom, és elvégezni a feladataimat, a lehető leghatékonyabban. Biztosan akadnak kollégák, akik máshogyan látják a színházcsinálást, de én mentes maradnék minden allűrtől. Másrészt, szeretném kialakítani az egyensúlyt a magánéletem és a hivatásom között, de ez csak úgy sikerülhet, ha megtervezem az életem, akár otthon, akár a színpadon. Tudatosan kell léteznünk.

Mire gondoltál, amikor pályakezdő színésznőként megkaptad Nyina szerepét?

Nagyon izgalmas feladat volt, mert akkoriban kerültem a Spectrum társulatába, és előtte sosem játszottam a szerepet, ezért kezdetben úgy éreztem, hogy be kell hoznom a saját szakmai életemből jónéhány kimaradt évet, majd rájöttem, hogy ezzel nem kell foglalkoznom. Általam született egy új Nyina, éppen annak a színészi fejlődésnek az egyik állomásán, ahol akkor tartottam.

2019-ben a Tündöklő Jeromossal érkeztetek Kisvárdára. Milyen tapasztalatokat szereztetek akkor?

Otthon sokkal kisebb térben játszunk, ezért, amikor egy előadást máshol is bemutatunk, adaptálnunk kell az adott színpadra. Talán kissé megváltoznak a viszonyrendszerek, ezért minden vendégjáték, vagy fesztiválon való megjelenés az alkotói folyamat új fázisa is egyben.

Idén a Függöny, valamint a Zsiga és a nők című produkciók kaptak helyet a programban a Spectrum Színház előadásai közül. A Függöny a 70-es, 80-as évek Ceaucescu-érájának borzalmairól szól. Mi szükséges ahhoz, hogy a te generációd is megismerje a súlyos történelmi örökséget?

Fiatalok vagyunk, így szerencsére mi nem éltük át az akkori történéseket. Viszont mégiscsak a közelmúltról beszélünk, ami sokak életében tragédiákat okozott. Érezhető, hogy a mai napig is feszültséggel beszélünk a Securitate bűneiről. Úgy gondolom, hogy bármennyire is föltolulnak az idősebbekben a rossz emlékek, fontos, hogy beszéljünk róluk, a lehető legtöbb hiteles információt begyűjtsük, és több szemszögből vizsgáljuk a korszakot. Meg kell találni a helyét, a közegét annak, hogy kibeszéljük a múltat, különben az elfojtott sérelem és harag nem ad teret az életnek.

Témájában, és műfajában is egészen más a Móricz Zsigmondnak a nőkkel való viszonyát feldolgozó Zsiga és a nők. Mitől különleges az előadás?

Bodolay Géza korábban Nyíregyházán rendezte a darabot, a mi előadásunkban viszont egy-egy színész több szerepet játszik. A történetet és a szöveget helyeztük előtérbe, éppen ezért a gesztusrendszerünket redukáltuk, hogy valóban létjogosultsággal bírjon minden egyes mozdulatunk.

Oláh Zsolt

A nyitóképen Márton Emőke-Katinka
Kép: Kerezsi Béla

Az interjú a Kisvárdai Lapok 2020. 08. 26. számában jelent meg. Szerkesztő: Ungvári Judit; Felelős kiadó: Nyakó Béla

A Sopro nyerte a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiváljának fődíját

Kilenc napon át ismét Kisvárda lett a Kárpát-medence magyar színházi életének találkozóhelye. Június 26. és július 4. között rendezték meg a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválját, amely idén is a határon túli és az anyaországi magyar színházak legizgalmasabb előadásait, alkotóit és közönségét gyűjtötte egybe. A több évig tartó felújítás után idén ismét a Várszínpad is a fesztivál helyszínei közé tartozott. A három játszóhelyen – a Várszínpadon, a Zsinagógában és a Művelődési Központban – összesen 23 versenyelőadást láthatott a közönség. A fesztiválra 17 városból érkeztek társulatok: Aradról, Beregszászról, Budapestről, Debrecenből, Dunaújvárosból, Kézdivásárhelyről, Kolozsvárról, Komáromból, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről, Szabadkáról, Szatmárnémetiből, Szegedről, Székelyudvarhelyről, Temesvárról és Újvidékről. A versenyprogram átfogó képet adott a magyar nyelvű színház sokszínűségéről. Az idei versenyprogramban két színművészeti egyetem hallgatói is bem...

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...

Tánccal, szexszel – át a színeken

Az ember tragédiájukkal zenei válogatásuknak, összecsiszolt koreográfiájuknak, a találékony jelmez-, valamint díszletváltás gördülékenységének, valamelyest a felvidéki-szlovákiai áthallásoknak köszönhetően – s a szerelem erejének felidézésével meglepően eredeti és figyelmet megtartó interpretációt sikerült létrehozniuk a kassaiaknak. Bár a magyarok tudatának valamely szintjén vélhetőleg ott él a madáchi tragédia, nem hinném, hogy könnyű lenne bárkinek is friss újraolvasás nélkül összerakni a színeket az előadás nyomán, de Rédli Károly bátor rendezői megoldásai révén mégis kibomlik egyfajta filozófia. Az emberiség történelme többek közt a hatalom, a pénz, a pártosodás, klikkesedés – a szabad akarat, a mindenkori vezető felelőssége, szerepe, az elvek harcának akár szőrszálhasogatásig menő képviselete, az ellenségkép kialakítása mentén zajlik. Aprópénzre váltatnak a tudomány eredményei, folyik a porhintés, terjednek az álhírek, uralkodik a média. Mára, hihetjük, már minden kombináció megv...

Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

Keresés ebben a blogban