Ugrás a fő tartalomra

Akkor kell dolgozni, amikor kérnek



Kincses Elemér író, drámaszerző és a Spectrum Színház nem először dolgozott együtt. A függöny című előadás már az ötödik közös vállalásuk. A rendezővel arról beszélgettünk, hogyan lehet a személyes témákhoz hozzáfogni.

Nehéz kérdés, nehéz szülés. Ez alkalommal nővérem regényét dolgoztam át, adaptáltam színpadra. Így sokkal nagyobb küzdelmet kell vívni a szöveggel, mintha egy idegen ember írásáról lenne szó – saját magaddal csatázol.

A regény alakjaiban fel-felsejlenek a valóságból ismert emberek, történetek?

A szöveg háromnegyed része reális történet, amely tulajdonképpen egy korról szól. Erről a korról mesélünk. Az én felfogásomban minden színházi előadás az életről, a halálról, a szenvedélyekről szóló mese.

Mit jelent Önnek ez a darab a múltfeldolgozás szempontjából?

Keserű, szomorú, őszinte szembenézést azokkal az emlékekkel, amelyek megkerülhetetlenek az ember életében. Romániában a Securitate, Magyarországon az ÁVO tette tönkre százak, ezrek életét. Nekem is voltak problémáim az ottani szervekkel… Ezekben a szörnyűséges népi demokráciákban mindenhol vezető szerepe volt a lehallgató szerveknek.

A Spectrum társulata viszonylag kicsi. Okozott ez nehézséget az alkotói folyamat során?

Az adott körülmények között ez viszonylag nehéz lenne, de itt négy tehetséges emberről beszélünk. Ez nagyban megkönnyítette a közös munkát.

Hol láthatja az itthoni közönség legközelebb A függönyt?

Szerencsére nagyon jó értékelést kaptunk a Déryné Program pályázatán, így hamarosan számos helyre eljuthat. Kíváncsi vagyok, hogy ez egy magyarországi kisvárosban vagy faluban hogyan szólalhat meg, mit mond az ott élők számára. Ezt az ember mindig nagyon várja.

A megszorítások és a szociális távolságtartás idején pihent, vagy most is dolgozik valamin?

Olyan ez a rendezői pálya, hogy akkor kell alkotni, amikor kérnek. Vannak az én álmaim és vannak a színház tervei. A terv és az álom sokszor két különböző dolog. Drámaíróként persze most is dolgozom. Ha minden jól megy, egy darabomat játszani fogják ősszel Bukarestben, illetve egy drámakötetem is meg fog jelenni. Mindeközben pedig folyamatosan drámát írok. Az a címe: COVID-19. Rengeteg ember került teljesen speciális helyzetbe, ezt igyekszem megragadni.

Gondolja, hogy az emberek fogékonyak lesznek egy ilyen témára a megpróbáltatások után?

Attól függ, hogy hogyan sikerül ehhez hozzányúlni. Mert ebben a kínos, már-már fájó helyzetben számos tragikomikus momentum is van. Én pedig ezeket keresem.

Tölli Szofia

A nyitóképen Kincses Elemér
Kép: Kerezsi Béla

Az interjú a Kisvárdai Lapok 2020. 08. 25. számában jelent meg. Szerkesztő: Ungvári Judit; Felelős kiadó: Nyakó Béla

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Sopro nyerte a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiváljának fődíját

Kilenc napon át ismét Kisvárda lett a Kárpát-medence magyar színházi életének találkozóhelye. Június 26. és július 4. között rendezték meg a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválját, amely idén is a határon túli és az anyaországi magyar színházak legizgalmasabb előadásait, alkotóit és közönségét gyűjtötte egybe. A több évig tartó felújítás után idén ismét a Várszínpad is a fesztivál helyszínei közé tartozott. A három játszóhelyen – a Várszínpadon, a Zsinagógában és a Művelődési Központban – összesen 23 versenyelőadást láthatott a közönség. A fesztiválra 17 városból érkeztek társulatok: Aradról, Beregszászról, Budapestről, Debrecenből, Dunaújvárosból, Kézdivásárhelyről, Kolozsvárról, Komáromból, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről, Szabadkáról, Szatmárnémetiből, Szegedről, Székelyudvarhelyről, Temesvárról és Újvidékről. A versenyprogram átfogó képet adott a magyar nyelvű színház sokszínűségéről. Az idei versenyprogramban két színművészeti egyetem hallgatói is bem...

Morális játékok

Borbély Szilárd amoralitás-játékát, az Akár akárki t vitte színre a Kassai Thália Színház, Czajlik József rendezésében. A tragikusan korán elhunyt szerző brutális kortárs látleletet mutat fel ebben a művében, ám nem könnyíti meg a színházcsinálók dolgát, ha fogást akarnak találni a darabon. A kassaiak előadásának erőssége és egyben gyengéje is az, hogy nehezen találnak kulcsot a borbélyi szöveghez, amely rendkívül határozott és kimunkált struktúrában létezik. Erősség is, hiszen arra készteti az alkotókat, hogy birkózzanak a szöveggel, saját jelrendszert alakítsanak ki hozzá, kreatív megoldásokra szorítja rá az adaptálókat. De ez most gyenge pont is, mivel itt a világépítés nem sikerül egységesen. Nehéz szöveg Borbély Szilárdé és nem pusztán azért, mert a moralitás műfaja már távolra sodródott a mai embertől, bár bizonyára ez is közrejátszik. Patikamérlegen kimért és precízen kidolgozott szóépítmények, gondolat-felhőkarcolók között bolyongva úgy képzelem, hogy szükség lett volna egy ol...

Tánccal, szexszel – át a színeken

Az ember tragédiájukkal zenei válogatásuknak, összecsiszolt koreográfiájuknak, a találékony jelmez-, valamint díszletváltás gördülékenységének, valamelyest a felvidéki-szlovákiai áthallásoknak köszönhetően – s a szerelem erejének felidézésével meglepően eredeti és figyelmet megtartó interpretációt sikerült létrehozniuk a kassaiaknak. Bár a magyarok tudatának valamely szintjén vélhetőleg ott él a madáchi tragédia, nem hinném, hogy könnyű lenne bárkinek is friss újraolvasás nélkül összerakni a színeket az előadás nyomán, de Rédli Károly bátor rendezői megoldásai révén mégis kibomlik egyfajta filozófia. Az emberiség történelme többek közt a hatalom, a pénz, a pártosodás, klikkesedés – a szabad akarat, a mindenkori vezető felelőssége, szerepe, az elvek harcának akár szőrszálhasogatásig menő képviselete, az ellenségkép kialakítása mentén zajlik. Aprópénzre váltatnak a tudomány eredményei, folyik a porhintés, terjednek az álhírek, uralkodik a média. Mára, hihetjük, már minden kombináció megv...