Csehov: Három nővér - a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának előadása
Visky András: A test történetei – Prostituáltak – a CSAK! - Csengeri Alkotó Központ előadása
Sikeresnek ítélték a fesztivál első estéjét a Szakmai
Klub hozzászólói. Elsőként a nyitó előadás, a szabadkaiak Három nővére került
terítékre. Gilbert Edit kritikus felidézte, több emlékezetes Három
nővér-előadást is láthattak a magyar nézők az elmúlt évtizedekben, ilyen volt
Ascher Tamás, Jeles András és Vidnyánszky Attila adaptációja is a Csehov-műből.
Kiemelte, hogy ennek a feldolgozásnak is nagyon sok emlékezetes momentuma volt,
ezek közé tartozik például, hogy nem a katonák okozzák a bajt, vagy ahogy a
szexualitás a szokottnál erősebben jelentkezik az előadásban. Összességében
olyan sugallata volt az egésznek, hogy vajon lehet-e még örömöt találni,
lehet-e élni ebben a fáradt időben – állapította meg a kritikus. Nagyon erős
érzet, hogy az életöröm nem válhat életté az előadásban. Hangsúlyosan jelent
meg a produkcióban a zene, és sajátos, lehangoló atmoszférája volt a
díszletnek, amely egy lebombázott úri lakhoz volt hasonlatos – foglalta össze
Gilbert Edit. A többi hozzászóló is kiemelte az előadás önálló és teljesen
egyedi zenei világát (Cári-Baczó Tibor). Kovács Dezső kritikus szerint
egyértelműen erős interpretáció született ebből a hatalmas anyagból, nagyon
izgalmas részletekkel. A zene mellett a jelmezek színvilágát is dicsérte, amely
szerinte minden apró részletében finoman kidolgozott volt, a zöld különböző
árnyalataival nagyon izgalmasan vett részt a figurák jellemzésében. A szereplők
közül kiemelte Kalmár Zsuzsa Olgájának méltóságát és nemességét, illetve Béres
Márta Másájának rendkívül széles érzelmi skáláját. Gulyás Gábor esztéta
mindehhez csatlakozva hozzáfűzte, nagyon érdekes volt végigszemlélni, ahogy a
karaktereket koncepciózusan kicsit másként értelmezte Sebestyén Aba rendező,
amitől az egész előadás mai színezetet kapott. Példának Natasa figuráját hozta,
aki sokkal inkább hasonlított egy mai celebre, mint a konvenciózusan „erős
nőként” ábrázolt Natasákra. Megemlítette még, hogy érthető módon Kosztolányi
fordítását használták a szabadkaiak. A fordítás szintén több hozzászólásban
szerepelt, Dömötör Adrienne például arról beszélt, érdekes volt megfigyelni,
ahogy az előadás végére egyre inkább a mához közelít a nyelvezet, és
fokozatosan kikopik Kosztolányi költőisége az előadásból. A kritikus úgy fogalmazott,
az elemeltség, a mikrorealista játék, a humor és a játékosság speciális elegye
jött itt létre, és ez adja az értékét ennek a feldolgozásnak. Kozma András
dramaturg hangsúlyozta, Csehov darabja a modern ember enciklopédiája, amely
mindig új és új megfejtéseket eredményez. Szerinte nagyon különböző szinteken
lehet más és más hangsúlyokat adni a Három nővérnek, de benne van egy
metafizikai szint is a darabban, amely nem véletlenül kezdődik úgy, hogy „az
atya meghalt”. Ez nemcsak konkrétan az apára utal, hanem arra is, hogy az ember
egy Isten nélküli világba került, ezt az elhagyatottságot is megidézte a
díszlet. Olyan benyomást keltett ez a feldolgozás, mintha nem valóságos
szereplők mozognának benne, hanem kicsit álomszerű, meseszerű, szinte szellemfigurák
– tette hozzá a dramaturg.
A hallgatói programban szerepelt a CSAK! - Csengeri
Alkotó Központ produkciója, amelyről először Eszenyi Enikő, az egyik rendező
beszélt a Szakmai Klub második etapjában. Megtudhattuk, hogy pár éve kaptak
lehetőséget Csengerben egy fesztivál és workshop megvalósítására, ez az előadás
ebből a műhelymunkából született meg, határon inneni és túli
színművészhallgatók közreműködésével. Több hozzászóló is megdicsérte a
produkciót, mondván, hogy önálló előadásként is megállta a helyét nemcsak a
szakmai, hanem a szélesebb közönség előtt is. A Visky András, valamint több
Beckett-szöveg felhasználásával megvalósult produktumról Árkosi Árpád rendező
azt mondta, kicsit olyan, mint egy „expedíciószínház”, amely az alkotókat izgalmas
gondolatok megfogalmazásához vezeti.
Lejegyezte: Ungvári Judit
Megjegyzések
Megjegyzés küldése